"A küszöbön egy angyal ült..."

 Tóth Bálint: Egy kisfiú születésére

A lucfenyőn rigó fütyült,
a hegyen pásztorcsillag ült,
s három nagyfülű csöpp szamár
hátán jött a háromkirály.


A villamos szépen megállt,
a rendőr hármat szalutált,
néztük a furcsa menetet,
a kalauz is nevetett.

A buszról kucsmás, nagysubás,
fehérszakállú vén juhász
zökkent le, nyakában a kos,
övében fényes rézfokos,

bojtárja báránykát hozott,
és senki nem csodálkozott:

- Induljunk – mondták -, emberek,
látni a boldog kisdedet.

A küszöbön egy angyal ült.
- Még nem lehet! – szólt, s elrepült.

Fénylett helye, míg visszaszállt,
kaput, ajtót szélesre tárt,
s mentünk, hogy végre lássuk őt,
ki mindőnk örömére jött.

Testén fehérlő pólya volt,
jászol helyett csöpp ágya volt,
lehelte boci meg szamár,
- álltunk, mint ki csodára vár –
s hogy felmutatta Mária,
sírt, akár más emberfia.

Karácsony előtt

 "És épp ma délután  

az utcán jártam, s láttam, hogy borul
a téli ég barlangja kőre, útra,

az emberkígyó hullámzott a járdán –

barlangvasút volt az az utca,
s láttam kétoldalt a kirakatok
nagy fényeit, amint kiugranak,
láttam talpig selyemben bábukat,
s bársonyra téve óriási tál
fénylett, mint egy ezüst, barlangi nap.
És kiugrottak az illatok is,
és üdvözöltek: Jónapot!
Frissen pörkölt kávé vagyok.
Én meg olajban táncolok,
de tudhatod: lángos vagyok.
S kopár vadgesztenyék alatt,
ahol kezdődik a sötét,
egy zöld lámpás fényében áztak
jószagú szelíd-gesztenyék.
S mikor leszállt az éjszaka,
az aszfaltra telepedett
egy fenyőerdő illata.
S oly régi volt, s oly hirtelen jött
e réges-réges-régi szag,
mint nagy fenyőfaoszlopokon át
őskori távirat.

S fönt a neon-betűk kigyúltak,
s végig égtek egymás után,
mint a csillagszóró a fán.
Megint kigyúltak és megint letűntek –
nem is tudom, mi szebb: az ünnep,
vagy az ünnep előtti délután. " (Nemes Nagy Ágnes: Csillagszóró, részlet)

Téli alkony

 Kosztolányi Dezső: Téli alkony 

 

Aranylanak a halvány ablakok...
Küzd a sugár a hamvazó sötéttel,
fönn a tetőn sok vén kémény pöfékel,
a hósík messze selymesen ragyog.
 

Beszélget a kályhánál a család,
a téli alkony nesztelen leszállott.
Mint áldozásra készülő leányok,
csipkés ruhába állanak a fák.
 

A hazatérő félve, csöndesen lép,
retteg zavarni az út szűzi csendjét,
az ébredő nesz álmos, elhaló.
 

S az ónszín égből, a halk éjszakában
táncolva, zengve és zenélve lágyan,
fehér rózsákként hull alá a hó.
 

Tél

JÓZSEF ATTILA: TÉL

Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni,

Hogy melegednének az emberek.

Ráhányni mindent, ami antik, ócska,

Csorbát, töröttet s ami új, meg ép,

Gyermekjátékot, – ó, boldog fogócska! –

S rászórni szórva mindent, ami szép.

 

Dalolna forró láng az égig róla

S kezén fogná mindenki földiét.

 

Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni,

Hisz zúzmarás a város, a berek…

Fagyos kamrák kilincsét fölszaggatni

És rakni, adjon sok-sok meleget.

 

Azt a tüzet, ó jaj, meg kéne rakni,

Hogy fölengednének az emberek!

Luca, Luca...

December 13-a, Luca napja 1582-ig, a Gergely-naptár életbe lépéséig az év legrövidebb napja, a téli napforduló ünnepe volt. Luca neve a latin lux (fény) szóból származik, ezért egyes helyeken úgy is nevezték Lucát, hogy a fényt hozó. Svédországban ezen a napon mindenütt örömtüzeket gyújtottak. A téli napforduló - s vele együtt Luca is - aztán a néphitben a boszorkányok napja lett, mert a hosszú éjszaka miatt a gonosz erők ilyenkor árthatnak legtöbbet varázslataikkal.

Népszokások sokasága kötődik hozzá, ezek közül a legismertebb a lucaszék készítése, illetve a Luca-kalendárium hagyománya. Eszerint a Luca napja és karácsony közötti 12 nap időjárásából következtethetünk  az új év 12 hónapjának időjárására.

Luca napja a nők számára úgynevezett dologtiltó nap volt, mert ilyenkor mindenhol boszorkányok leselkednek. Luca a neve napján végzett munkát (tűzgyújtást, kenyérsütést, mosást) megbüntette, bevarrta a tyúkok "tojókáját". Nem volt szabad fonni, szőni sem, mert úgy tartották, Luca összekeveri a fonalat, kóccá változtatja, és kócot tesz a vétséget elkövető eszének helyére. A gazdasszonynak sokat kellett ülnie, hogy a kotlósa is jó ülős legyen.

Szokás volt az is, hogy egy cserépbe búzát vetettek, s ha karácsonyig minden szem kikelt, akkor a következő évben bőséges termésre lehetett számítani. Fiatal legények és leányok kis csoportokban házról házra járva lucáztak, rigmusokkal megvarázsolták a tyúkokat, hogy jó tojók legyenek.

Luca-nap estéjén és éjszakáján megengedett volt a tréfálkozás, de még a lopkodás is. Az udvari kútból vizet csentek, nem egy udvar reggelre kapu nélkül maradt, ezt a fiatal legények vagy a szomszédba vitték, vagy a ház tetejére rakták. Gyakran reggelre a szomszéd a szekerét is a háza tetején találta meg.  

Forrás: https://www.penzcentrum.hu/otthon/20231212/luca-nap-eredete-tortenete-mit-unneplunk-december-13-an-hagyomanyok-nepszokasok-babonak-luca-napjan-1144664#

Hull a hó!

Kányádi Sándor: Betemetett a nagy hó

 

Betemetett a nagy hó

erdőt, mezőt, rétet,

minden, mint a nagyanyó

haja, hófehér lett.

 

Minden, mint a nagyapó

bajsza, hófehér lett,

csak a feketerigó

maradt feketének.

Nemes Nagy Ágnes: Hóesésben

 

Szakad  a hó nagy csomókban,

veréb mászkál lent a hóban.

Veréb! Elment az eszed?

A hóesés betemet.

Nem is ugrálsz, araszolsz,

hóesésben vacakolsz.

 

Fölfújtad a tolladat,

ázott pamutgombolyag.

Mi kell neked? Fatető!

Fatető!

Deszka madáretető.  

Jön a Mikulás

 

Szalai Borbála: Üzenet

Télországból

fontos hír jött

üzenet.

Gyors járású

szélpostával

érkezett:

„Ma éjszaka

útnak indult

Télapó!”

A nagy hírre

szállingózni

kezd a hó.

Milliónyi

hócsillagot

hint a tél,

fütyörészve

nagy munkához

lát a szél:

hópihékből                                           

sző a fürge

fergeteg

puha, fehér

gyémántfényű

szőnyeget.

El is készül

mire megjön

Télapó,

s mindent befed

ez a puha

csillogó takaró.

Advent

 Nemes Nagy Ágnes: Karácsony

Fehér föld, szürke ég, a láthatáron
narancsszín fények égtek hűvösen.
Pár varjú szállt fejem felett kerengve
s el nem repültek volna űzve sem.

Csak álltam szürkén, szürke ég alatt.
– S egyszerre, mint gyors, villanó varázs
egy kicsi szó hullott elém: karácsony,
mint koldus kézbe illatos kalács.

Csodáltam. És a számon hála buggyant,
nem láttam többet kósza varjakat:
olyan szelíd volt, mint a gyermek álma,
s olyan meleg volt, mint a nyári nap.

December

 "Karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában... hiszen ezért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni." (Márai Sándor)

   

                                                                                                                                        

Decemberi ünnepváró

 

Kassák Lajos: Advent van 

Advent van, s átjárja lelkem
a szeretet és az emlékezés.
Rájövök ismét - tán ezredszer -,
hogy szépen élni gyakran túl kevés.
Szeretni szóban és tettekben,
hinni, remélni szüntelen.
Táplálni kell mosollyal, öleléssel,
hogy emléked hibátlan legyen.

Most visszarepülök gondolatban
gyermeki önmagamba újra…
látom, amint jancsi-kályha mellett
anyám fagyos lábujjamat gyúrja.
Hársfa teát tölt poharamba –
˝Idd meg! Nem fogsz fázni majd!˝
Átmelegedett a testem, valóban
s én azt hittem a tea tette azt.

Olvassunk!

 A könyvolvasásnál nincs jobb szórakozás.

Aki szeret OLVASNI, az tudja. Aki még nem, azt szeretnénk erről meggyőzni.

Az olvasás olyan szenvedély, aminek nincs káros mellékhatása. Csak a tudatlanságot csökkenti, és a fantáziát növeli. J

Szóval várunk téged is az olvasókörbe minden hétfőn, kedden és szerdán délután a 7. és 8. órában.

·     Mit csinálunk? Olvasunk!

·     Mit olvasunk?

Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő – elsősorban a másodikosokkal.

Bálint Ágnes: Szeleburdi család – elsősorban a harmadikosokkal.

De bárkit szívesen látunk.

Várunk téged is!

Novemberi szél

Lefonnyadt rég az áfonya,

deres a medve lábnyoma.
Lecsupaszult a málnavész.
Minden toboz a földre néz.
Hályogos szemmel pillogat
olykor néhányat még a nap.
Se cirpelés, se csipogás,
hallgat minden kis muzsikás.
Csak a szél, csak a szél,
egyedül ő zenél.

Ág se moccanhat nélküle,
minden kis hang az ő műve.
A medve helyett ő morog.
Övé minden csőr és torok,
ő játszik minden furulyán,
harsonán, dobon, pikulán.
Táncoltat erdőt, bokrokat,
lebbent az égre fodrokat,
s annak, ki ellene szegül,
annak a hátán hegedül. (Kányádi Sándor)

OKTÓBER

Szem és könyv... 

Október a látás hónapja. A rendszeresen használt számítógép, telefon és különböző kijelzők fénye szemfáradtságot, szemkárosodást okozhat. Elalvás előtt a sötétben ezek a mesterséges fények még ártalmasabbak a szemre. Elalvás előtt az olvasólámpád barátságos fényében könyvet olvasva viszont jót teszel a szemednek és magadnak: ellazulsz, megnyugszol, elálmosodsz…

Próbáld ki...! Itt az alkalom.

Legalább most, októberben fogadd meg ezt a tanácsot, ha már október a Nemzetközi Iskolai Könyvtári Hónap, az iskolai könyvtárak éves ünnepe is világszerte. 

TINI GALOPP 2023

 

Az idén október 4-ére, szerdára ismét meghirdette az Eötvös Loránd Tudományegyetem Savaria Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központja a Tini galopp vetélkedőt. A sokéves hagyománnyal rendelkező program információkereső és szövegértő városi „galopp” formájában valósult meg, melynek során a résztvevő diákcsapatok feladatokat oldottak meg.

A Szombathelyi séták című vetélkedőn szövegértési , információszerzési és tájékozódási ismeretekre, kreatív gondolkodásra, valamint kommunikációs és szociális képességekre volt szükség.

Iskolánkat a 7. osztályosok „Olvaslányok” csapata képviselte. A Gerencsér Hanna, Kozmor Sára és Osztermann Gréti alkotta csapat a 17 Vas és Zala megyei csapat közül az előkelő második helyet szerezte meg csupán egy ponttal lemaradva az első helyezett mögött.

Gratulálunk a lányoknak!

Bővebben: https://www.srpszkk.hu/hireink/szombathelyi-setak-a-tini-galopp-vetelkedon

Az eredményhirdetés képei: https://www.srpszkk.hu/galeria/tini-galopp-informaciokereso-vetelkedo-vetelkedo-eredmenyhirdetes20231004

Ha október, akkor könyvtár!

 

Minden év októbere az iskolai könyvtárak világhónapja, könyvtáraink éves ünnepe.

  2023 International School Library Month (ISLM)

 Az ISLM 2023-as témája:

 „Az iskolai könyvtár a boldogság, a kreativitás és a képzelet fellegvára.”

A népmese napja

 Benedek Elek születésnapjáról és a magyar népmesekincs ünnepéről idén kicsit késve - kedden és szerdán -  emlékezünk meg. (Igaz, az aulában már a múlt héten gyűltek a szebbnél szebb illusztrációk.)

A mesenapot ismét a Berzsenyi Könyvtárban ünneplik az alsós osztályaink. A foglalkozásokról és élményekről hamarosan itt olvashatjátok a beszámolókat!

Ujjé! Új év!

 Boldog új tanévet mindenkinek!

Balogh József: Kedves Vakáció barátom!

Komolyan mondom, szégyellhetnéd magad.
Június közepén mellém szegődtél, barátokká fogadtuk egymást,
S lám: két és fél hónap után megtagadsz.
Tudom, jövőre ismét eljössz, megígérted a búcsúzáskor.
Nagyon jó volt veled!
Pedig anyuék mennyire izgultak, amikor megérkeztél…
Mi lesz a gyerekkel?
Akasszunk a nyakába kulcsot? Küldjük táborról táborra,
Vagy fogadják felváltva a nagymamák?
Szóval szörnyű családi vitákat okoztál, kedves Vakáció!
Én magamban mégis nagyon örültem, mert tudtam,
Te minden gyereknek a legjobb barátja vagy…
Tanév végére bizony alaposan elfáradtunk.
S nem csak mi, de a tanáraink is.
Ők – nekem elmondta az osztályfőnököm – éppúgy várták, mint a diáksereg.
Kedves Vakáció! Tudatom veled – mindenre te sem figyelhetsz oda – ,
Az összes gond megoldódott.
A nagyik szívesen fogadták az ő aranyos csillagukat,
A szemük fényét, vagyis engem.
Képzeld, Vakáció, megtanultam úszni, úgy, hogy egyszer sem fulladtam meg.
Uralkodásod ideje alatt kiváló famászó lettem,
Bár anyuék maradi nézetei szerint:
A nagymamáék idegeire többször másztam fel…
Kedves Vakáció! Egyre bölcsülő eszemmel nagyon jól tudom,
A te időd sajnos lejárt. A naptárt pergető idő nem ismer könyörületet,
S akkora hatalmad még neked sincs, hogy legalább októberig maradhass…
Köszönöm, hogy közel 80 napig jó barátok lehettünk, s ez a lényeg!
Te most majd békésen telelj át, s az új tavaszt várd annyira, mint mi!
Drága Vakáció! A suli, az suli, író kezekre vár a kréta, a könyvek
Olvasókat remélnek, a padok elárvulnának,
S a füzetek sem akarnak üresen maradni…
Isten veled, Vakáció! Vigyázz magadra, mert tíz hónap múlva
Megint nagy szükségünk lesz rád!
Aztán majd időben küldd ám el hozzánk a kistestvéreidet:
A téli és a tavaszi szünetet! Ők is jó fejek,
De legjobb fej te maradsz mégis, Kedves Öreg Nyári Vakációt!

VAKÁCIÓ

Vidám vakációt mindenkinek!

Június

 "Június volt s ujjongtunk, nincs tovább, / most gyertek szabad mellű örömök..." Ady Endre pontosan leírja azt az érzést, amit minden diák érez ilyenkor júniusban, a tanév utolsó napjaiban.

Mielőtt azonban hetekre bezárnának a "bilincses iskolák", még bőven van teendőnk. Többek között a tanévi használatra kapott tankönyvek visszaszolgáltatása.

A jövő héten várom az osztályokat az osztályfőnökökkel előre egyeztetett időpontokban a könyvtárban. Kérem, hogy mindenki igyekezzen hiánytalanul és megfelelő állapotban visszaadni a tankönyveit. 

Gyerekek, gyerekek...

Legelőször 1920-ban Törökországban ünnepelték meg a gyereknapot. Hamarosan az ENSZ magáévá tette az ötletet, indítványozta az országoknak, hogy emlékezzenek meg a gyerekekről, szenteljenek egy napot nekik. Mivel a  gyermeknap idejének kiválasztását az egyes országra bízta, így azok más-más napon szervezik meg a gyerekprogramokat. 

Magyarországon 1950-től 1953-ig június első vasárnapján, azt követően pedig minden év május utolsó vasárnapján rendezték, illetve rendezik meg a Nemzetközi Gyermeknapot. 

A gyermeknapi rendezvények célja a világon a gyermekek kizsákmányolása elleni harc, továbbá a gyermekek egészségvédelme és a tanulási lehetőségeik megjavítása. 

A méhek világnapja

A méhek világnapja első ízben 2018. május 20-án került a naptárakba. A dátum magyarázata az, hogy 1734. május 20-án született az európai méhészet kiemelkedő alakja, Anton Jansa. Az ő méhészeti munkásságának állítanak emléket azzal, hogy születésnapjának dátuma lett a méhek világnapja.

Magyarországon már 1994-től ünnepeljük ezeket a dolgos, szorgalmas rovarokat. Azóta a Magyar Méhészek Egyesülete kezdeményezésére április 30-a méhek napja.

A méhek bizony megérdemlik a dupla ünneplést, hiszen az utóbbi években Európa-szerte drasztikusan csökkent a számuk. A méhek beporzó szerepe nemcsak a környezetünk, de a gazdaság szempontjából is létfontosságú. A statisztikák szerint csak a méhek az uniós élelmiszertermelés 76%-át befolyásolják. Számos növény szaporodása közvetlenül tőlük függ és eltűnésük bizonyos növényfajok kihalásához vezethet. 

Olvasd el az alábbi linken található érdekességeket is: https://folyoiratok.oh.gov.hu/mikkamakka/a-mehek-titokzatos-elete

Gyurkovics Tibor: Méhmunkás Zümmög, ahogy elsuhan, virágokra rázuhan. Begyűjti a nektárport, királynőjének hódol.

Minden este elszámol, minden reggel elindul napsütésben, szélesésben minden nap csak robotol.

Ha meglátod egy virágon, hozzá ne érj, kardja van, beléd szúrja, inkább meghal.

Télen ő csak vegetál, nyári napsütésre vár, alszik bundában egy báb.

Évente egy nap szenteltessék a madarak és fák védelmében”

 1902. május 19-én, Párizsban egyezményt kötöttek az európai államok a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a madarak és fák napját, amelyet az 1906. évi I. törvénycikk szabályozott. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletben írta elő: évente egy napot a népiskolákban a tanító arra szenteljen, hogy a tanulókkal a hasznos madaraknak és azok védelmének jelentőségét megismertesse.  A törvény a magyar erdők, mezők dalos madarainak és a fáknak megvédelmezését kívánta elérni akkor, "amikor a fogékony gyermeklelket a madarak és fák szeretete felé igyekezett gyöngéden hajlítani”. 

Álljon itt egy részlet Márai Sándor A nagy erdőkről és a fenyőkről című írásából.

Az erdőkben van valami megrendítő, különösen a fenyőerdőkben. Nemcsak sötét és következetes hallgatásuk rendít meg, mély árnyaik, templomi fenségük és áhítatos magatartásuk. Megrendítő az élet akarata, mellyel egy nagy erdő kifejezi a világerőket. Gondoljuk csak el, miféle erők és szándékok építették az ötvenméteres fenyők százezreit! Mit pazarolt el a természet magvakban, porzókban, bibékben, kísérletekben, napsütésben, esőben, széljárásban, míg egy ilyen erdő felépült! S milyen céltudatos és néma ez a létezés, mely semmi egyebet nem akar, csak lenni, csak felnőni és évszázadokon át megmaradni, teljesen kifejezve önmagát, lélegezve, felelve a világnak s ugyanakkor nem tör senki és semmi ellen, otthont és életet ad élőlények milliárdjainak. Milyen nagy és bölcs közösség ez az ötvenezer holdas fenyőerdő. Mint az ősapák, úgy őrködnek az élet fölött a fenyők. Egyszerre felelnek hatalmas törzsükkel a földnek és az égnek. Amikor csak teheted, menj az erdőbe.

forrás: https://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/a_madarak_es_fak_napja

Édesanyámnak

 Keresek virágot,

pirosat, fehéret,

bokrétába kötöm, 

s odaadom néked.

Nem is kívánok én

érette egyebet,

csak, hogy édesanyám,

ölelj meg, csókolj meg.  (Gyulai Pál)

Meseünnep a könyvtárban

 Április 2-ára emlékezvén mesefoglalkozásra vártam az alsós osztályokat. Mivel ez a nap nemcsak Andersen születésnapja, hanem Csukás Istváné is, ezért mindkét meseíróról megemlékeztünk. A vidám rejtvények után papírszínházi előadáson vettek részt a gyerekek. Az élmény- és ismeretgazdag programon mindenki jól érezte magát.

A gyerekkönyvek ünnepe

 1967 óta április 2-a  a GYERMEKKÖNYVEK NEMZETKÖZI NAPJA, hiszen ez a nap Hans Christian Andersen dán meseíró születésnapja. 

A hagyományainkhoz hűen idén is megemlékezünk a nagy mesélő születésnapjáról. Könyvtárunkban papírszínházi előadás és meserejtvény várja az alsós osztályokat az április másodikát követő héten.

1848. március 15-e

 "Hívatlanul is megjössz minden évben,

Szép március, bilincs-oldó tavasz!"

Március

 Március

Lúdbőrzik nézd a tócsa, vad,
vidám, kamaszfiús
szellőkkel jár a fák alatt
s zajong a március.
A fázós rügy nem bujt ki még,
hálót se sző a pók,
de futnak már a kiscsibék,
sárgás aranygolyók.

          (Radnóti Miklós: Naptár)

Tavaszváró örömünnep, a farsang

 A farsangi időszak vízkereszt napjától a húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt kezdetéig, hamvazószerdáig tart. 

A farsangi népszokások a középkorban honosodtak meg: a jelmezes felvonulások, táncmulatságok, bőséges lakomák. A farsang jellegzetes étele a fánk, amelynek mágikus erőt tulajdonítottak.

 Az időszak nem múlhat el jelmezes, álarcos alakoskodás nélkül. A kifestett, jelmezbe öltözött és fejére maszkot húzó, éneklő, táncoló és tréfálkozó menetet zenészek kísérik. A sokaság végül elégeti a telet jelképező rongyból, szalmából készült kiszebábot.

Magyarországon a legismertebb farsangi esemény a mohácsi busójárás.
A legenda szerint a török időkben az őslakos sokácok megelégelték a rabigát, ezért ijesztő álarcokat öltöttek, hangos kerepeléssel és kolompolással kísérve kizavarták a törököket Mohácsról.
A busó öltözet ma is pontosan olyan, mint régen: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, színes, színes gyapjúharisnya és bocskor. A bundát derékszíjjal vagy marhakötéllel fogják össze a derekukon, erre akasztják a nagy marhakolompot. A legfontosabb kellék azonban a faragott, állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.

A világ egyik leghíresebb farsangi eseménye a Velencei karnevál a maga jellegzetes álarcaival és jelmezeivel.

A magyar kultúra ünnepe

  Már 35. éve, 1989 óta ünnepeljük január 22-én a magyar kultúrát annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását.

"Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye a nemzeti összetartozás egyik fontos sarokköve, a több mint ezeréves magyar államiság nemzeti jelképe."  (idézet az ünneppé nyilvánító határozat szövegéből) 

A megemlékezések jó alkalmat nyújtanak arra, hogy nagyobb figyelemmel forduljunk évezredes hagyományaink felé, és az új generációkra hagyományozzuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeket.

Az emléknapon számtalan kulturális rendezvényt: kiállításokat és koncerteket szerveznek, könyvbemutatókat, irodalmi esteket és színházi előadásokat tartanak. 

Ezen a napon adják át a magyar kultúrával és oktatással, valamint a pedagógiai munkával kapcsolatos díjakat: az Apáczai Csere János-díjat, a Brunszvik Teréz-díjat, az Éltes Mátyás-díjat, a Karácsony Sándor-díjat, a Kiss Árpád-díjat, a Németh László-díjat, valamint Szent-Györgyi Albert-díjat.

 

Petőfi 200

Kétszáz éve Kiskőrösön született Petőfi Sándor, a magyar költészet egyik legnagyobb alakja.

Petrovics Sándor néven látta meg a napvilágot az 1822-23-as év fordulóján, szilveszterkor, de születésnapját 1823. január 1-re jegyezték be. 

A költő csak 26 évet élt, munkássága mégis világirodalmi rangúvá vált. Közel ezer verset írt, amelyből mintegy nyolcszázötven maradt fenn az utókorra. Átlagosan három naponta vetett papírra egy verset.

Legismertebb művét, a  János vitézt mindössze hat nap és hat éjszaka alatt írta meg.

Műveit számtalan  nyelvre lefordították.  Több költeménye olyan népszerű volt, hogy már életében megzenésítették.

   Petőfi ismertségét mutatja, hogy Kínában két szobrot is állítottak a tiszteletére – 2003-ban Pekingben, 2007-ben Sanghajban –, költészete tananyag a kínai középiskolákban.

Ő az a költő, akinek pontosan ismerjük a mindennapjait, hiszen élete nyomon követhető versei alapján, de részletesen dokumentálta naplójában is.

A 2023-as év Petőfi emlékének megőrzését szolgálja, tisztelgést a költő és a forradalmár előtt. Iskolánkban januártól áprilisig tartó programsorozatot szervezünk, hogy méltóképp emlékezzünk nagy költőnkre.