A farsangi időszak vízkereszt napjától a húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt kezdetéig, hamvazószerdáig tart.
A farsangi népszokások a középkorban honosodtak meg: a jelmezes felvonulások, táncmulatságok, bőséges lakomák. A farsang jellegzetes étele a fánk, amelynek mágikus erőt tulajdonítottak.
Az időszak nem múlhat el jelmezes, álarcos alakoskodás nélkül. A kifestett, jelmezbe öltözött és fejére maszkot húzó, éneklő, táncoló és tréfálkozó menetet zenészek kísérik. A sokaság végül elégeti a telet jelképező rongyból, szalmából készült kiszebábot.
Magyarországon a legismertebb farsangi esemény a mohácsi busójárás.
A legenda szerint a török időkben az őslakos sokácok megelégelték a rabigát, ezért ijesztő álarcokat öltöttek, hangos kerepeléssel és kolompolással kísérve kizavarták a törököket Mohácsról.
A busó öltözet ma is pontosan olyan, mint régen: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, színes, színes gyapjúharisnya és bocskor. A bundát derékszíjjal vagy marhakötéllel fogják össze a derekukon, erre akasztják a nagy marhakolompot. A legfontosabb kellék azonban a faragott, állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.
A világ egyik leghíresebb farsangi eseménye a Velencei karnevál a maga jellegzetes álarcaival és jelmezeivel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése