2022. június 21., kedd

VAKÁCIÓ!

 Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz


Hogy mit láttam? Elmondhatom.
De legjobb lesz, ha lerajzolom.

Megláthatod te is velem,
csak nézd, csak nézd a jobb kezem. Ez itt a ház, ez itt a tó,
ez itt az út, felénk futó,
ez itt akác, ez itt levél,
ez itt a nap, ez itt a dél.
Ez borjú itt, lógó fülű,
hasát veri a nyári fű,
ez itt virág, ezer, ezer,
ez a sötét gyalogszeder,
ez itt a szél, a repülés,
az álmodás, az ébredés,
ez itt gyümölcs, ez itt madár,
ez itt az ég,
ez itt a nyár.

Majd télen ezt előveszem,
Ha hull a hó, nézegetem.

Nézegetem, ha hull a hó:
ez volt a ház, ez volt a tó.

Kellemes, hosszú, pihentető, élményekkel teli, vidám vakációt mindenkinek! Szeptemberben várom a nyári rajzokat.

 


2022. május 5., csütörtök

Tini galopp

Május 3-án - két év kihagyással - újra meghirdette az ELTE SEK Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ a diákok körében népszerű Tini galopp információkereső vetélkedőt  az általános iskolák 7-8. és a középiskolák 9-10. évfolyamosai számára.

Iskolánkat két 8. osztályos csapat képviselte. A lánycsapatunk tagjai: Bődi Laura, Friedl Rebeka és Marton Kincső, a fiúcsapatot Frühvirth Gábor, Horváth Attila és Szabó Csanád alkotta.

Sajnos a díjazottak közé nem jutottunk, de nagyon jól éreztük magunkat. Nem mellesleg rengeteg új ismerettel gazdagodtunk.

 A vetélkedőről beszámoló és képek az egyetem honlapján: https://www.srpszkk.hu/hireink/ujra-egyutt-tini-galopp-vetelkedo

2022. április 6., szerda

Andersenre emlékeztünk

 Andersen születésnapja és a gyerekkönyvek ünnepe alkalmából az alsós osztályok papírszínházi mesélésen vettek részt a könyvtárban. A csoportok a mesehallgatás után rejtvényt oldottak meg. 





2022. április 1., péntek

Április

 Radnóti naptárából:

 Április

Egy szellő felsikolt, apró üvegre lép
s féllábon elszalad.
Ó április, ó április,
a nap se süt, nem bomlanak
a folyton nedvesorrú kis rügyek se még
a füttyös ég alatt.




(forrás: https://www.badische-zeitung.de/es-wird-fruehling--70235745.html)

2022. március 30., szerda

Április, Andersen...

 1967 óta április 2-a, Hans Christian Andersen dán meseíró születésnapja a gyermekkönyvek nemzetközi ünnepe. A könyvünnep célja az, hogy olvasásra bátorítsa a gyerekeket, és felhívja a figyelmet a gyermekirodalomra.



 2001-ben Magyarország volt a Nemzetközi Gyermekkönyvnap "házigazdája". "A könyvekben minden benne van" üzente Janikovszky Éva:

"Mi van a könyvekben? Ezen törtem a fejemet, amíg ott kuporogtam három-négy éves koromban nagyszüleim boltjában egy kis sámlin. A pénztárban nagymamám ült, a pult mögött anyám várta a vevőket. Mögötte mennyezetig érő könyvespolcok, és egy nagy létra, amely két kampóval egy vasrúdra függesztve siklott jobbra-balra, hogy elérhetők legyenek a legfelső polcon sorakozó könyvek is.
Ne gondoljátok, hogy unatkoztam! Ha bejött egy vevő a boltba, azt próbáltam kitalálni, hogy vajon az alsó polcokról kér-e könyvet, vagy a magasban lévők érdeklik. Az én fiatal, fürge, okos anyukám minden könyvnek tudta a helyét, s ha kellett, felmászott a létrára, hogy lehozza a kék, vörös, lila kötésű könyvet a legfelő polcról is, és a vevő elé tegye. Büszke voltam anyámra, és egyre jobban izgatott, hogy mi lehet a könyvekben? Hiszen az alsó sorokban is volt kék, vörös, lila, tele apró fekete betűkkel - szép színes rajz, mint az én könyveimben, pedig egyikben sem volt!

Otthon nálunk mindenki olvasott. Anyám is, apám is, nagyszüleim is. Ahogy elnéztem az arcukat, amint a könyv fölé hajolva hol elmosolyodnak, hol elkomorodnak, hol meg feszült izgalommal lapoznak egyet, azon gondolkoztam: hol járnak? Meg se hallják, ha szólok hozzájuk, s ha végre rám figyelnek, mintha visszajöttek volna valahonnan. Miért nem visznek engem is magukkal?
Mi van a könyvekben, mi az a titok, amit nem osztanak meg velem?
Aztán megtanultam olvasni. És megtudtam, mi a könyvek titka. Az, hogy minden bennük van. Nemcsak a tündérek, a manók, királykisasszonyok, a gonosz boszorkányok, hanem én is meg te is, örömeinkkel, gondjainkkal, vágyainkkal, bánatunkkal, benne van a jó meg a rossz, az igaz és a hamis, a természet, a világmindenség; ez mind, mind elfér a könyvekben.
Nyisd ki a könyvet! Megosztja veled minden titkát."

Forrás: https://www.origo.hu/itthon/20010326janikovszky.html


2022. január 26., szerda

122 éve született Fekete István

 


Minden idők egyik legnépszerűbb magyar írója Fekete István. Születésének 120. és halálának 50. évfordulóján, 2020 decemberében adta át a Pilisi Parkerdő Zrt. a Fekete István tanösvényt.

Keresd fel honlapot: https://parkerdo.hu/fekete-istvan-tanosveny

A tanösvényen online is végigsétálhatsz.

Otthonról is tesztelheted a tudásodat, hogy vajon melyik állatot ismered fel Fekete István regényeinek szereplői közül. A további öt táblára kattintva pedig megismerheted Fekete István életének eseményeit és műveit.

Jó játékot, jó ismeretgyűjtést!

 

 

2022. január 19., szerda

Január 22-i ünnepünk

 Január 22-e a magyar kultúra napja annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását.

„Ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is”- mondta az ünnepet  kezdeményező Fasang Árpád zongoraművész.

Ezen a napon a magyarság az egész világon megemlékezik a magyar kultúra értékeiről. Kiállításokat,  koncerteket, könyvbemutatókat, irodalmi esteket és előadásokat tartanak. E napon rendezik az Együtt szaval a nemzet című programot is



Néhány érdekesség a Himnuszról

Kölcsey műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a református magyarságé a Tebenned bíztunk, elejétől fogva (90. Zsoltár) volt. A 19. század elején ugyanis hivatalos eseményeken az osztrák császári himnuszt játszották, de mellette, mint a magyarság kifejezője gyakran felhangzott a Rákóczi-induló is.

 Erkel Ferenc 1844-ben zenésítette meg.  Az első nyilvános, szabadtéri előadására 1844. augusztus 10-én került sor a Széchenyi nevét viselő gőzhajó avatásán.

A magyar himnuszt eddig mintegy harminc nyelvre fordították le.

Állítólag az ötvenes években Rákosi Mátyás Illyés Gyulával szeretett volna új nemzeti verset íratni, de a költő nem vállalta a feladatot. A pártfőtitkár Kodályt is győzködte, de a zeneszerző válasza erre annyi volt: „Minek új? Jó nekünk a régi himnusz.” Ezzel a kérdés lekerült a napirendről.

A jelenlegi magyar útlevelekben kétféleképpen is megjelenik a himnusz: a műanyag adatlapon dombornyomással látható a kézirat szövegének részlete, az útlevél lapjain pedig UV-fény alatt látszanak a zenemű kottái.

2006. május 7-én avatták fel Budakeszin a Himnusz szobrát. V. Majzik Mária kilenc méter hosszú, négy és fél méter magas alkotása egy kör sugarai mentén jeleníti meg a vers sorait, melynek közepén egy kétméteres, bronzból készült Isten-alak látható. A szobor hét ívből álló szerkezetében hétszer három bronzharang szólaltatja meg az ünnepeken Erkel Ferenc művét.

Ugyan 1903-ban az Országgyűlés elismerte a magyar himnusznak a hivatalosságát, amikor elfogadott egy két paragrafusból álló törvényjavaslatot, „az egységes magyar nemzet himnuszáról”. Ezt a törvényjavaslatot azonban I. Ferenc József magyar király nem szentesítette, így hatályba sem lépett. A Magyar Köztársaság alkotmányába csak 1989-ben került hivatalosan.