2024. április 22., hétfő

Április 22-e

 A Föld napja alkalmából különféle eseményeket rendeznek világszerte, melyekkel felhívják a figyelmet a Föld természeti környezetének megóvására, a további pusztítás elkerülésének fontosságára.  Magyarország 1990 óta vesz részt az immár 175 országra kiterjedő mozgalomban.

Bajban van, s rajta persze mi magunk is, még ha nem vesszük is komolyan a veszélyt. Vékonyodik az ózonréteg, savas esők marják a növényzetet, pusztulnak az erdők, rozsdásodnak a zöld fenyvesek, új területeket hódít a terméketlen sivatag, ivóvizünk, levegőnk szennyezett, mérgezett a talaj, mérgezettek a tavak, folyók, patakok. Beteg a Föld, gyógyítani kell. Kórságok gyötrik az emberek kapzsisága, hányavetisége, a háborúkban elszabadított romboló vegyi anyagok, az ipari melléktermékek, a szertelenül használt növényvédőszerek és egyebek miatt.” (Szakonyi Károly)

A Föld napja mozgalom egyik jelmondata: „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”


A FÖLD NAPJA HIMNUSZA

Hány háború után vagyunk már?

Mégsem ért a vágyunk célt.

Most némítsd el elméd zaját,

Hallgasd hát a Föld dalát.

Mint szent fohász, mit némán súg a szél,

Lágy hangja átölel és újra kél.

Lásd a fényt, ne bántsd, mi érted él!

 Halld a szót, mit föld az ég beszél!

Nézd a bolygót, oly' tiszta kék,

Élj ma úgy, hadd éljen még!

Hány néma csonk az erdők helyén?

S hány mérgezett folyó?

Még megbocsát s új életre kél,

 De több esély nem kapható.

A gyárak, gépek, fémek hangján át,

 Még kell, hogy halld, hogy értsd a Föld dalát!

 Lásd a fényt, ne bántsd, mi érted él!

Halld a szót, mit föld az ég beszél!

Nézd a bolygót, oly' tiszta kék,

 Élj ma úgy, hadd éljen még!

Oly' tiszta kék. Hadd éljen még!

 


2024. április 9., kedd

Andersen kapcsán...

 Április 2-a Andersen születésnapja. E napon a nagy dán meseíró tiszteletére a gyermekkönyveket és a meseírást is ünnepeljük. 

Mivel idén ez a nap a tavaszi szünetre esett, így  kicsit megkéstünk az emlékezéssel. De nem baj, az ünneplés és tisztelgés sosem késő. 

Ebből az alkalomból meseírásra hívlak benneteket! 

Elsősorban a 3-6. osztályoshoz szól a felhívás, de minden bátor vállalkozónak örülök, legyen az akár másodikos, akár nyolcadikos.

A feladat: egy megkezdett mese folytatása, megírása.

Lehet egyéni munka, de össze is dolgozhattok ketten-hárman. 

Terjedelmi korlát nincs, a mese hossza rajtatok múlik. 

A meseszöveget és a részletes tudnivalókat a könyvtárban kapjátok meg. 

A kész meséket április 22-éig várom szintén a könyvtárban.

2024. március 25., hétfő

Húsvét előtt

 Kosztolányi Dezső: Húsvét

 
Már kék selyembe pompázik az égbolt,          tócsákba fürdenek alant a fák,
a földön itt-ott van csak még fehér folt,
a légen édes szellő szárnyal át.

Pöttön fiúcskák nagyhasú üvegbe
viszik a zavaros szagos vizet,
a lány piros tojást tesz el merengve,
a boltokat emberraj tölti meg.

S míg zúg a kedv s a víg kacaj kitör,
megrészegül az illaton a föld,                                                           
s tavasz-ruhát kéjes mámorban ölt –

kelet felől egy sírnak mélyiből,                     

elrúgva a követ, fényes sebekkel
száll, száll magasba, föl az isten-ember.

2024. március 18., hétfő

Itt a tavasz

Weöres Sándor: Tavaszköszöntő

Sándor napján megszakad a tél,
József napján eltűnik a szél,
Zsákban Benedek hoz majd meleget,
Nincs több fázás, boldog, aki él.


Már közhírré szétdoboltatik,
Minden kislány férjhez adatik,
Szőkék legelébb, aztán feketék,
Végül barnák és a maradék.

“Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget.” – azaz március 18-a, 19-e és 21-e a tavaszhozó napok, ekkortól  már biztosan itt a tavasz. 

Egy másik népi bölcsesség szerint Sándor, József, Benedek zsákkal hozza a meleget, szekérrel a hideget. 

Vannak olyan vidékek, ahol kizárólag március 21-re jósolják a tavasz érkezését: “Benedek, jönnek a jó melegek.” Mivel ez a nap a csillagászati tavasz kezdőnapja is egyben, bízzunk benne, hogy meghozza a várva várt igazi tavaszi időt.






2024. február 28., szerda

Márciusra

Március



Lúdbőrzik nézd a tócsa, vad,
vidám, kamaszfiús
szellőkkel jár a fák alatt
s zajong a március.
A fázós rügy nem bujt ki még,
hálót se sző a pók,
de futnak már a kiscsibék,
sárgás aranygolyók.   (RadnótiMiklós)



 

2024. február 20., kedd

Tavaszváró

 Zelk Zoltán: Hóvirágok, ibolyák

"Jó reggelt, Nap, ég,
hegyek, aludtunk egy éven át..
"Így köszönnek a kibújó
hóvirágok, ibolyák.

"Jó reggelt, szél, fellegek,
jó reggelt, te szép világ!"
Bólogat a kék ibolya,
nevetgél a hóvirág.

"Jó reggelt, fa, kis bogár,
mikor hajt rügyet az ág?
Mikor lesz az ágon levél,
levelek közt száz virág?"

"Jó reggelt, virágszedők,
Örül, aki minket lát..."
Jő a tavasz, hirdetik a
Hóvirágok, ibolyák.


2024. február 6., kedd

Január, február, itt a nyár!

A közmondás szerint csak a tél múljon el februárral, utána már jön a jó idő. 


A februári időt azért hívják februárnak, mivel a fabruare latin szó annyit tesz, mint megszentelni, megtisztítani.  A február már az antik Rómában is a decemberi, januári vígságra következő testi-lelki purgálás idejének számított. 

Keresztény időkben a február a böjt első hava lett, mivel a nagyböjt kezdete rendszerint ebbe a hónapba esik. Erre utal a hónap régi magyar neve: Böjtelő hava. Az egyházi kalendáriumban a februári vasárnapok már a húsvétra néznek. Vége a karácsonyi ünnepkörnek. 

Februárban már nagyon várjuk a tavaszt, a jó időt. Éppen ezért a februári időszakhoz tartoznak a  téltemetés szokásai, melyek mind a tél elűzését jelképezik. A telet leváltó tavasz küzdelmét jelmezekbe bújt emberek játsszák el. A végeredmény minden esetben a tavasz győzelme a tél felett. A közismert mohácsi busójárás célja is a téltemetés, a télűzés: az emberek ijesztő ruhákba bújva azt remélik, hogy a tél megijed tőlük, és elszalad.

 



"Durva zsarnok, jégszívű tél,
Készülj… készülj, a halálra!
Jármodat megunta a föld,
És ledobja valahára;
Szabadság lesz! ím, az ég is
Ideszegődött a földhöz,
Fegyvertárából, a napbul,
Tűznyilakkal rád lövöldöz."  (Petőfi: A tél halála, részlet)