Boldog ünnepet!

 

Juhász Gyula:

KARÁCSONY FELÉ
 

Szép Tündérország támad föl szívemben
Ilyenkor decemberben.
A szeretetnek csillagára nézek,
Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet,
Ilyenkor decemberben.
 

...Bizalmas szívvel járom a világot
S amit az élet vágott,
Beheggesztem a sebet a szívemben
És hiszek újra égi szeretetben,
Ilyenkor decemberben.
 

...És valahol csak kétkedő beszédet
Hallok, szomorúan nézek,
A kis Jézuska itt van a közelben,
Legyünk hát jobbak s higgyünk rendületlen
S ne csak így decemberben.  

Adventi kalendárium

 Kedves Gyerekek! 

Ebben a kalendáriumban az adventi időszak mindegyik napjára találtok olvasnivalót. (Természetesen mindig csak az aznapit lehet kinyitni!)

Töltsétek kellemesen az ünnepvárás idejét ezekkel a szép gondolatokkal és történetekkel, amelyeket Timi néni válogatott össze Nektek.

A kalendáriumot itt találjátok: 

 http://www.advientos.com/destinatarios-publico.php?codigo=39241-4138

Fekete István - 120 és 50

 

Százhúsz éve 1900. január 25-én született, és ötven éve 1970. június 23-án halt meg Fekete István, minden idők egyik legolvasottabb magyar írója. 

Az írót és műveit, a műveiben teremtett világot idézzük az alábbi linkeken elérhető rejtvényekkel. 

Ha szereted és ismered Fekete István regényeit, azért, ha még nem ismered, azért nézd meg a feladatokat! Akár kedvet is kaphatsz az olvasáshoz....!

Rejtvénysor:

 https://redmenta.com/?solve&ks_id=3208273

Szabadulószoba: 

 https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLScpcSWmqwZOh55C8lV1QjSDLb8PokNGtMIN5U5yMZV9oH9b8Q/viewform

Január 25-éig várom a bátor rejtvényfejtőket. A legügyesebbeket januárban ajándékkal jutalmazzuk a könyvtárban.

Advent

Havat terel a szél az erdőn,

mint pehely-nyájat pásztora.

S néhány fenyő már érzi sejtőn,

miként lesz áldott-fényű fa,

és hallgatózik. Szűz utakra

feszül sok ága, tűhegye, -

szelet fog, - készül, nő magasba,

az egyetlen szent éj fele. (Rilke: Advent)

"Ezekilencszázötvenhat, te csillag"

 

Balogh József: Múltidéző

Én nem tudok sokat még a korról,
amelyről nagyapám mesélt,
könnye súgta, kisunokám, egykor
hazánkban sok-sok ember élt.

Riadtan és rettegve az éjtől,

mert az álmot csengő rázta fel, 
majd a fojtó csöndet ötven éve
a kín tüze lobbantotta fel.

Meghurcoltak jaja úgy kiáltott:

Európa beléreszketett!
Aztán bérenc tankok dübörögtek,
és az ország újra temetett…

Megbicsaklott a nagyapám hangja,

én se szóltam, fáradt lett a fény,
olyan, mint az Idő némasága
a vén konyha apró szegletén.

Nem tudhatok sokat még a korról,

kölyök vagyok, szélvész kisgyerek, 
akit csibész barátai várnak, 
s nem érti a felnőttéletet.

De a lelkem mégis, mégis érzi,
miért sír a mamám és a papám,
s rossz alvóként néznek fel az égre,
az Istenhez suttognak talán?

Látom ma is, mindig újra élik

Az átriadt sok-sok éjszakát,
S angyaloktól rimánkodva kérik,
- míg minket, az unokákat nézik –
történelem, ne okozz Golgotát!

Mesés napok voltak...

 A múlt héten Benedek Elekre  és a magyar népmese napjára emlékeztünk. Volt bőven meseolvasás, készültek a szebbnél szebb illusztrációk, nézhettünk bábelőadást, és persze nem maradt el a szokásos vetélkedő sem. Igaz, most nem a gyerekek jöttek a könyvtárba, hanem a feladatok mentek az osztályokba. A mesenapi rejtvényfüzet megdolgoztatta a kis csapatokat, hiszen meseismeretből kellett "vizsgázniuk".

Az ünnepélyes eredményhirdetésre a könyvtárban került sor.

A legügyesebb csapatok:

1. helyezett:  4.a - Fritz Gergő, Frühvirth Dóra, Gerencsér Hanna, Szili Szemere, Takács Amira

2. helyezett: 3.a - Baumann Bulcsú, Ináncsi Bettina Amina, Kecskés Nóra, Simon Ármin

3. helyezett:  3.a  Janó Elizabet, Tóth Lia, Vajda Valentin, Vajda Virág Vivien

Gratulálunk minden résztvevőnek. 

Szeptember 30-a...

... Benedek Elek születésnapja, a magyar népmese ünnepe. 

Ilyenkor, szeptember utolsó napjaiban már a vetélkedőre készültünk a könyvtárban. Az évtizedes hagyománnyal rendelkező programot a járvány miatt sajnos nem rendezhetjük meg. 

Helyette idén rejtvényfüzetet állítottam össze az alsó tagozatos gyerekeknek. Az osztályok 3-4 fős kis csapatai közös munkával oldják meg a játékos feladatokat. A hétfőn kiosztott füzeteket péntekig kell leadni a könyvtárban. A legügyesebb csapatokat jutalmazzuk.

Jó rejtvényfejtést, kellemes szórakozást minden mesekedvelőnek!

Itt van az ősz, itt van újra...

Már nemcsak a naptár, de az időjárás is mutatja, hogy lassan beköszönt az ősz. Itt az ideje, barátkozzunk meg az új évszakkal. Talán Kányádi Sándor versei segítenek ebben:

Pipál a hegy

Pipál a hegy, s a hegy alatt
pipál a kémény.
Üresen tátong, nem ül a
gólya a fészkén.

Csupán a varjak csapata
portyázgat erre-arra.
Néma a kert, elcsörrögött
belőle a szarka.

A verebek még gondtalan
bukfenceznek a porban.
Süt még a nap, de melege,
a melege már hol van?

Jön az ősz

Jön már az ismerős,
széllábú, deres ősz.
Sepreget, kotorász,

meg-megáll, lombot ráz.

Lombot ráz, diót ver,
krumplit ás, szüretel.
Sóhajtoz nagyokat
s harapja, kurtítja
a hosszú napokat.

Dombok hátán fut a szél

Dombok hátán fut a szél,
s fut a szél nyomán a
lombja után szaladó
tarkabarka nyárfa,

nyújtogatja a nyakát,
s hátratekint néha,
azt nézi, hogy megvan-e
vajon az árnyéka.

Fut a nyárfa, fut a szél;
fut az erdő: sárga
köpönyeget kanyarít
futtában magára.

Valami készül

Elszállt a fecske,
üres a fészke,
de mintha most is
itt ficserészne,
úgy kél a nap, és

úgy jön az este,
mintha még nálunk
volna a fecske.
Még egyelőre
minden a régi,
bár a szúnyog már
bőrét nem félti,
és a szellő is
be-beáll szélnek,
fákon a lombok
remegnek, félnek.
Valami titkon,
valami készül:
itt-ott a dombon
már egy-egy csősz ül:

Nézd csak a tájat,
de szépen őszül.

Vár a könyvtár

 A hosszú kényszerszünet után az új tanévben is vár a könyvtár!

 Jöhettek reggelente az első óra előtt, aztán az óraközi szünetekben. A hét négy napján negyed háromig, pénteken háromnegyed kettőig lehet

 olvasgatni,

 tájékozódni,

 információt keresni,

 tanulni, 

rejtvényt fejteni,

 rajzolgatni,

 játszani

vagy csak pihenni, élvezni a könyvtár nyugalmát...

                                                                 Mert a könyv jó társaság, és olvasni jó!

Szeptember

 "Új tanév jön, újrakezdés,

Fogadkozás, ígérgetés.

Hisszük, amit megígérünk,

A célt, amit el kell érnünk."

"Mit kívánjak az új évre?

Az induló esztendőre?

Ne maradjon fogadkozás

A szorgalom, a tanulás."

(Varga Ferencné: Tanévkezdésre)

Vakáció!

Végre itt a szünidő,

Játékra is van idő.

Vége van a tanulásnak,

Helye van a kacagásnak.

Pihennek a tanárok,

Örülnek a diákok.

Itt a vége...

Mármint a tanévnek.
Kérem, hogy a tanévi használatra kölcsön kapott tankönyveket az osztályfőnökök tájékoztatása alapján hozzátok vissza. Lehetőleg tartsátok be a megadott időpontot.
Köszönöm.

Kedden bizonyítványosztás, aztán jöhet a nyár!

Pályázat, hogy alkossatok!

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése TAVASZ 2020 címmel alkotói pályázatot hirdet általános és középiskolai fiatalok számára.

A pályázaton rajzokkal, festményekkel, fotókkal, rövid videókkal, versekkel vagy novellákkal lehet részt venni. 
 A beküldési határidő: 2020. május 31.
 A részleteket itt olvashatjátok:

 https://mkke.hu/hirek_esemenyek/tavasz_2020_palyazat_altalanos_es_kozepiskolasoknak
 

Április 11-e a költészet napja

1905. április 11-én született József Attila. Ennek emlékére 1964 óta minden évben ezen a napon ünnepeljük a költészet napját: a költeményeket és a költőket. 

Az idén csak magunkban: emlékezéssel, versolvasással, vershallgatással.

Mire jó a költészet, a vers? Íme József Attila válasza: 

„ Nem szükséges, hogy én írjak verset, de úgy látszik, szükséges, hogy vers írassék, különben meggörbülne a világ gyémánttengelye. „

Pilinszky írta róla: 

„Mikor meghalt, nem volt semmije. És ma – költők tudják csak igazán! – egész világ a birtoka: fűszálak és csillagok, sőt a szótár egyes szavai, amiket büntetlenül senki többé el nem vehet tőle.”

Április 2.

A nap Andersen születésnapja, amikor a nagy dán meseíró tiszteletére a gyermekkönyveket és a meseírást is ünnepeljük.
Sajnos a tervezett programokat idén nem tudjuk megvalósítani. De majd jövőre lesz papírszínházi előadás, vetélkedő, mesebefejező verseny is. Ígérem.
Április 2-án pedig mindenképpen olvassatok mesét vagy bármi más történetet, és gondoljatok jó szívvel azokra, akiknek ezeket köszönhetjük. Jó olvasást.

Könyvtár helyett...

   Ebben a bizonytalan, mindenki számára idegen helyzetben nehéz eligazodni. A biztos pontok sem látszanak. Míg a hétköznapok során sokaknak a könyvtári környezet jelentette a csendet, a békét, a kikapcsolódást és feltöltődést, most az sincs.
   Mint minden az életben, ez a mostani helyzet is véget fog érni, és akkor újra találkozunk a könyvtárban.
Addig se felejtsétek el a könyveket.

Ha másképp nem megy, nagyon sok regény elérhető a neten is. Aki keres, talál... Jó olvasást, jó hallgatást mindannyiatoknak.

Néhány oldal, ahol érdemes körülnézni:

Letölthető hangoskönyvek:

https://www.youtube.com/channel/UCSOMN1Z0ZcRReVMibRUMJq
https://mek.oszk.hu/keresesek/keresesf.phtml?formatum=MP3
https://konyvespolc.com/category/hangoskonyv/

Letölthető könyvek pdf formátumban:

https://pdfkonyvek.com/
mek.oszk.hu
pim.hu/dia
tankonyvtar.hu
mandarchiv.hu
arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/
kepregenymuzeum.blog.hu
https://moly.hu/polcok/ingyen-letoltheto-gyermek-es-ifjusagi-e-konyvek

Petőfi ünnepére...

Csukás István

1936-2020

A tavasz

"Olvadás szele indul,
rögöt eső puhít,
éber nap le-lepillant,                       
a síkon friss fű ütközik,
friss levél borít sövényeket,
rügy, mag és gyökér
nedve buzog s a hajtás fényre ér,
ösvény kócos virága nyit,
madár dalol és párt kerít.

A tavasznál nincsen nagyobb,
mikor az élet felragyog..."
(C. G. Rossetti, Tótfalusi István fordítása)

Valentin-napra...

Goethe: A kedves közelléte                               

Rád gondolok, ha nap fényét füröszti
    a tengerár;
rád gondolok, forrás vizét ha festi
    a holdsugár.
Téged látlak, ha szél porozza távol
    az utakat;
s éjjel, ha ing a kis palló a vándor
    lába alatt.
Téged hallak, ha tompán zúg a hullám
    és partra döng;
a ligetben ha néma csend borul rám,
    téged köszönt.
Lelkünk egymástól bármi messze válva
    összetalál.
A nap lemegy, csillag gyúl nemsokára.
    Ó, jössz-e már?

                                                                                       
Juhász Gyula: Szerelem?
       Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon,

Elrévedezni némely szavadon,
Mint alkonyég felhőjén, mely ragyog
És rajta túl derengő csillagok.
 

Én nem tudom, mi ez, de édes ez,
Egy pillantásod hogyha megkeres,
Mint napsugár ha villan a tetőn,
Holott borongón már az este jön.
 

Én nem tudom, mi ez, de érezem,
Hogy megszépült megint az életem,
Szavaid selyme szíven símogat,
Mint márciusi szél a sírokat!
 

                                                                        

Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon,
Fájása édes, hadd fájjon, hagyom.
Ha balgaság, ha tévedés, legyen,
Ha szerelem, bocsásd ezt meg nekem!

Buda Ferenc: Ne rejtőzz el...

Ne rejtőzz el, úgyis látlak!
Rádcsukom a szempillámat.
Benn zörömbölsz a szívemben,
s elsimulsz a tenyeremben,
s elsimulsz az arcom bőrén,
mint vadvizen a verőfény.

Nagyon jó vagy, jó meleg vagy,
nagyon jó így, hogy velem vagy.
Mindenekben megtalállak,
s öröm markol meg, ha látlak.
Nézz rám, szólok a szemednek,
ne fuss el, nagyon szeretlek!

"A magyar erdők halk szavú krónikása"

 120 éve, 1900. január 25-én született Fekete István

   A mezőgazdászként végzett író 1936-ban, egy pályázatra írta első regényét, A koppányi aga testamentumát, amellyel első díjat nyert. A  török hódoltsági időket idéző ifjúsági regényből film is készült. 
   Legnépszerűbb műve, a Tüskevár két fővárosi fiúról szól, akik a Kis-Balatonnál töltik a nyári vakációt, ahol az átélt kalandok során rengeteg tapasztalatot szereznek, és megismerkednek az igazi természettel. A regény 1960-ban József Attila-díjat kapott, majd 1967-ben filmre vitték.
A regény és folytatása, a Téli berek, valamint a kisebb gyerekek közt népszerű Vuk is felkerült a 100 legolvasottabb magyar regény közé.
   "A magyar irodalom remeke, a Tüskevár úgy születhetett meg, hogy szerzője nem csupán tehetséges író volt, hanem a természet avatott ismerője is.Így teremthette újra könyvében azt az elveszettnek hitt harmóniát az ember és a természet között, amelyet tökéletesen megélni és átérezni talán csak a természeti népek tudtak. " (Részlet a mű fülszövegéből. Fekete István (2007): Tüskevár. Budapest, Móra Kiadó)
   Legismertebb állattörténetei: a Kele, a Lutra, A Bogáncs, a Csí, a Hú szereplői valódi állatok, nem állatmesei figurák. Megmaradnak eredeti állati mivoltukban, ugyanakkor nagyon szerethetők. Az író mélyen és alaposan ismerte állathőseit, így történetükből többet (és élvezetesen) tanulhatunk, mint a tankönyvekből.
   Élete utolsó éveiben írta meg - végül befejezetlenül maradt - önéletrajzi művét, a Ballagó időt. A regényben örök emléket állít boldog gyermekkora helyszínének, a Somogy megyei Göllének.
  
 Emlékezzünk Fekete Istvánra. Olvassuk műveit.

Január

Későn kel a nap, teli van még
csordúltig az ég sűrü sötéttel.
Oly feketén teli még,
szinte lecseppen.
Roppan a jégen a hajnal
lépte a szürke hidegben.

(Radnóti Miklós: Naptár)

ADJON ISTEN MINDEN JÓT

Adjon Isten minden jót
Ez új esztendőben:
Jobb üdőt, mint tavaly volt,
Ez új esztendőben;
Jó tavaszt, őszt, telet, nyárt,
Jó termést és jó vásárt
Ez új esztendőben;

Adjon Isten minden jót
Ez új esztendőben:
Zsíros esőt, kövér hót,
Ez új esztendőben;
Bő aratást, szüretet,
Egészséget, jó kedvet
Ez új esztendőben!

Adjon Isten minden jót
Ez új esztendőben:
Drága jó bort, olcsó sót
Ez új esztendőben;
Jó kenyeret, szalonnát
Tizenkét hónapon át
Ez új esztendőben!

Adjon Isten minden jót
Ez új esztendőben:
Vegye el mind a nem jót,
Ez új esztendőben;
Mitől félünk, mentsen meg,
Amit várunk, legyen meg,
Ez új esztendőben!
(Népköltés)