Mindjárt vége...

 ... a tanévnek. Megkezdtük az utolsó előtti hetet. 

Jegylezárás, utolsó összefoglalók, ismétlések... Már csak a nyári vakációra tudunk gondolni, a tervekre, az álmokra, amikor: 

"Nincs lecke, óra, kötelesség,

tied a nyár, a nagyvilág;

...

 nem is gondolsz a könyveidre,

felejted a tantárgyakat."

De mielőtt mindez megvalósul, van egy fontos dolgotok! Vissza kell hozni a tanévre kölcsönzött tankönyveket. A jövő héten kedden és szerdán az iskolában közzétett időpontokban várlak benneteket a könyveitekkel. Addig is kitartást, türelmet. Mindjárt vége...

Itt a június!

 
Június

Nézz csak körül, most dél van és csodát látsz,
az ég derűs, nincs homlokán redő,
utak mentén virágzik mind az ákác,
a csermelynek arany taréja nő
s a fényes levegőbe villogó
jeleket ír egy lustán hősködő
gyémántos testű nagy szitakötő.

                            (Radnóti Miklós)

Hőseink ünnepére

„Hősnek nem születünk, hőssé tetteink által leszünk”

 Minden május utolsó vasárnapja a magyar hősök emléknapja, amikor azokra emlékezünk, akiknek tettei hozzájárultak a magyar nemzet és a magyar állam fennmaradásához.

A 2001:LXIII. törvénycikk értelmében „a magyar nemzet soha el nem múló hálája jeléül és a jövő nemzedékek okulására, a hősök dicsőségére minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját a Magyar Hősök Emlékünnepévé nyilvánítja”.

Nekünk, az utódoknak kötelességünk azokra a hősökre – katonákra és egyszerű emberekre -  emlékezni, akik Istenbe vetett hittel küzdöttek a hazájukért, és amelyért akár az életüket is feláldozták.

„Hajtsunk ma fejet halottaink előtt,

Kik fegyverrel védték a magyar földet,

Kik vérüket áldozták érettünk

Az utolsó pillanatig, míg léteztünk,

Még akkor is, mikor minden elveszett!” 

Május

 Weöres Sándor: NAPSUGÁR A LEVEGŐBEN

Napsugár a levegőben,
Tündököl a rét,
Kincseit az ifjú tavasz
Bőven önti szét.

Szántogatók dala száll,
Égig evez a madár,
Méz-illatú lebegéssel
Közeleg a nyár.

Fényes idők lelke jár,
Belepezsdül a határ,
Lengjünk, mint a harang nyelve,
Énekelve már! 

Április 22-e

 A Föld napja alkalmából különféle eseményeket rendeznek világszerte, melyekkel felhívják a figyelmet a Föld természeti környezetének megóvására, a további pusztítás elkerülésének fontosságára.  Magyarország 1990 óta vesz részt az immár 175 országra kiterjedő mozgalomban.

„Bajban van, s rajta persze mi magunk is, még ha nem vesszük is komolyan a veszélyt. Vékonyodik az ózonréteg, savas esők marják a növényzetet, pusztulnak az erdők, rozsdásodnak a zöld fenyvesek, új területeket hódít a terméketlen sivatag, ivóvizünk, levegőnk szennyezett, mérgezett a talaj, mérgezettek a tavak, folyók, patakok. Beteg a Föld, gyógyítani kell. Kórságok gyötrik az emberek kapzsisága, hányavetisége, a háborúkban elszabadított romboló vegyi anyagok, az ipari melléktermékek, a szertelenül használt növényvédőszerek és egyebek miatt.” (Szakonyi Károly)

A Föld napja mozgalom egyik jelmondata: „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”

A FÖLD NAPJA HIMNUSZA

Hány háború után vagyunk már?

Mégsem ért a vágyunk célt.

Most némítsd el elméd zaját,

Hallgasd hát a Föld dalát.

Mint szent fohász, mit némán súg a szél,

Lágy hangja átölel és újra kél.

Lásd a fényt, ne bántsd, mi érted él!

 Halld a szót, mit föld az ég beszél!

Nézd a bolygót, oly' tiszta kék,

Élj ma úgy, hadd éljen még!

Hány néma csonk az erdők helyén?

S hány mérgezett folyó?

Még megbocsát s új életre kél,

 De több esély nem kapható.

A gyárak, gépek, fémek hangján át,

 Még kell, hogy halld, hogy értsd a Föld dalát!

 Lásd a fényt, ne bántsd, mi érted él!

Halld a szót, mit föld az ég beszél!

Nézd a bolygót, oly' tiszta kék,

 Élj ma úgy, hadd éljen még!

Oly' tiszta kék. Hadd éljen még!

 

Andersen kapcsán...

 Április 2-a Andersen születésnapja. E napon a nagy dán meseíró tiszteletére a gyermekkönyveket és a meseírást is ünnepeljük. 

Mivel idén ez a nap a tavaszi szünetre esett, így  kicsit megkéstünk az emlékezéssel. De nem baj, az ünneplés és tisztelgés sosem késő. 

Ebből az alkalomból meseírásra hívlak benneteket! 

Elsősorban a 3-6. osztályoshoz szól a felhívás, de minden bátor vállalkozónak örülök, legyen az akár másodikos, akár nyolcadikos.

A feladat: egy megkezdett mese folytatása, megírása.

Lehet egyéni munka, de össze is dolgozhattok ketten-hárman. 

Terjedelmi korlát nincs, a mese hossza rajtatok múlik. 

A meseszöveget és a részletes tudnivalókat a könyvtárban kapjátok meg. 

A kész meséket április 22-éig várom szintén a könyvtárban.

Húsvét előtt

 Kosztolányi Dezső: Húsvét

 

Már kék selyembe pompázik az égbolt,          tócsákba fürdenek alant a fák,
a földön itt-ott van csak még fehér folt,
a légen édes szellő szárnyal át.

Pöttön fiúcskák nagyhasú üvegbe
viszik a zavaros szagos vizet,
a lány piros tojást tesz el merengve,
a boltokat emberraj tölti meg.

S míg zúg a kedv s a víg kacaj kitör,
megrészegül az illaton a föld,                                                           
s tavasz-ruhát kéjes mámorban ölt –

kelet felől egy sírnak mélyiből,                     

elrúgva a követ, fényes sebekkel
száll, száll magasba, föl az isten-ember.

Itt a tavasz

Weöres Sándor: Tavaszköszöntő

Sándor napján megszakad a tél,
József napján eltűnik a szél,
Zsákban Benedek hoz majd meleget,
Nincs több fázás, boldog, aki él.

Már közhírré szétdoboltatik,
Minden kislány férjhez adatik,
Szőkék legelébb, aztán feketék,
Végül barnák és a maradék.

“Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget.” – azaz március 18-a, 19-e és 21-e a tavaszhozó napok, ekkortól  már biztosan itt a tavasz. 

Egy másik népi bölcsesség szerint Sándor, József, Benedek zsákkal hozza a meleget, szekérrel a hideget. 

Vannak olyan vidékek, ahol kizárólag március 21-re jósolják a tavasz érkezését: “Benedek, jönnek a jó melegek.” Mivel ez a nap a csillagászati tavasz kezdőnapja is egyben, bízzunk benne, hogy meghozza a várva várt igazi tavaszi időt.

Márciusra

Március

Lúdbőrzik nézd a tócsa, vad,
vidám, kamaszfiús
szellőkkel jár a fák alatt
s zajong a március.
A fázós rügy nem bujt ki még,
hálót se sző a pók,
de futnak már a kiscsibék,
sárgás aranygolyók.   (RadnótiMiklós)

 

Tavaszváró

 Zelk Zoltán: Hóvirágok, ibolyák

"Jó reggelt, Nap, ég,
hegyek, aludtunk egy éven át..
"Így köszönnek a kibújó
hóvirágok, ibolyák.

"Jó reggelt, szél, fellegek,
jó reggelt, te szép világ!"
Bólogat a kék ibolya,
nevetgél a hóvirág.

"Jó reggelt, fa, kis bogár,
mikor hajt rügyet az ág?
Mikor lesz az ágon levél,
levelek közt száz virág?"

"Jó reggelt, virágszedők,
Örül, aki minket lát..."
Jő a tavasz, hirdetik a
Hóvirágok, ibolyák.

Január, február, itt a nyár!

A közmondás szerint csak a tél múljon el februárral, utána már jön a jó idő. 

A februári időt azért hívják februárnak, mivel a fabruare latin szó annyit tesz, mint megszentelni, megtisztítani.  A február már az antik Rómában is a decemberi, januári vígságra következő testi-lelki purgálás idejének számított. 

Keresztény időkben a február a böjt első hava lett, mivel a nagyböjt kezdete rendszerint ebbe a hónapba esik. Erre utal a hónap régi magyar neve: Böjtelő hava. Az egyházi kalendáriumban a februári vasárnapok már a húsvétra néznek. Vége a karácsonyi ünnepkörnek. 

Februárban már nagyon várjuk a tavaszt, a jó időt. Éppen ezért a februári időszakhoz tartoznak a  téltemetés szokásai, melyek mind a tél elűzését jelképezik. A telet leváltó tavasz küzdelmét jelmezekbe bújt emberek játsszák el. A végeredmény minden esetben a tavasz győzelme a tél felett. A közismert mohácsi busójárás célja is a téltemetés, a télűzés: az emberek ijesztő ruhákba bújva azt remélik, hogy a tél megijed tőlük, és elszalad.

 

"Durva zsarnok, jégszívű tél,

Készülj… készülj, a halálra!

Jármodat megunta a föld,

És ledobja valahára;

Szabadság lesz! ím, az ég is

Ideszegődött a földhöz,

Fegyvertárából, a napbul,

Tűznyilakkal rád lövöldöz."  (Petőfi: A tél halála, részlet)

Itt a farsang, áll a bál...

 A farsang évenként ismétlődő, rövidebb-hosszabb ideig tartó időszak, amelyet évszázadok óta az evés, ivás, lakodalmak, disznótorok, jelmezes felvonulások jellemeznek. 

   A farsang vízkereszttől a - húsvétot megelőző negyven napos nagyböjt kezdetéig -, hamvazószerdáig tart. A farsang hosszú is lehet és rövid is, attól függően, hogy mikor van húsvétvasárnap. Ettől a naptól kell visszaszámítani negyven napot, s így állapítható meg a nagyböjt időszakának kezdete, hamvazószerda.

   A farsang a tavaszvárás ősi örömünnepe. A nagy evésekkel, ivásokkal a természetet is hasonló bőségre kívánták késztetni. A magyar farsangi szokások a középkorban honosodtak meg. 

   A farsang német eredetű szó, mely magyar elnevezésként a 15. században tűnt fel. A farsang három utolsó napjához kapcsolódott a legtöbb szokás: farsangvasárnaphoz, farsang hétfőhöz és húshagyókeddhez. A farsang utolsó napját jelölő húshagyó elnevezés a böjt, a böjti étkezés kezdetét jelenti.
   A farsang jellegzetes étele a fánk, amelynek mágikus erőt tulajdonítottak, pl. a Szerémségben azért sütötték, hogy a vihar ne vigye el a háztetőt. Ugyancsak kedvelt étel ilyenkor a rétes, pl. a Bács megyei Topolyán szerencsét hoz, ha jól nyúlik. Általában a sok étel fogyasztásától a következő év bőségét remélték.

   Farsangkor három napos táncmulatságot rendeztek, melynek leggyakrabban a kocsma volt a színtere. A legények sorra járták a lányos házakat, hívogatták a lányokat és a táncköltségre, a muzsikusok megfizetésére adományokat gyűjtöttek. Farsangkor nemcsak a legények és a lányok rendeztek táncmulatságokat, hanem a házasemberek, a különféle céhek, az ipartestületek, az asszonyok, sőt a gyerekek is. A házasemberek batyusbálja, kosarasbálja nevében jelzi, hogy a tánc mellett fontos szerepe van ilyenkor az evésnek és az ivásnak is. Sokfelé szokás volt, hogy az asszonyok külön mulatságot rendeztek farsangkor. 

   A farsangi báloknak elsősorban a párválasztásban volt nagy szerepük. Az udvarlás, párválasztás, lakodalmak legfőbb ideje a hagyományos paraszti életben a farsang időszaka volt. Éppen ezért a farsang adott alkalmat arra is, hogy tréfásan vagy durván figyelmeztessék azokat, akik még nem mentek férjhez. 

A szöveg forrása: https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/neprajz-unnepek-es-nepszokasok/farsang/farsangi-nepszokasok

Múló január

Radnóti Miklós verseiből 

"Az olvadt hó beroskad
és szertesündörög,
kondérok gőzölögnek,
mint bíbor sülttökök.

A jégcsap egyre nyúlik,
a csöppje már nehéz,
egy-egy kis tócsa pattan
s szelíden égrenéz."

Hóbafagyott levelet
kaparász dideregve a szellő.
Duzzadt, mint tele zsák:
hóval telik újra a felhő.
Nincsen csillag, a fák
feketéllő törzse hatalmas.
Megfagy az őz nyoma is.
Készül le a völgybe a farkas.

Későn kel a nap, teli van még
csordúltig az ég sűrü sötéttel.
Oly feketén teli még,
szinte lecseppen.
Roppan a jégen a hajnal
lépte a szürke hidegben.

Január

Aranyosi Ervin: Január

Ebben az évben is ez az első hónap,
sosem áll a sorban, a legutolsónak.
Új év születése a születésnapja,
mindig ő az első, s ez hidegen hagyja!
Harmincegy napot él rövid életében,
ám újra születik minden egyes évben.
Nevét a kapukról, átjárókról kapta,
ünnepléssel indul el az Istenadta!
Lassan alakulgat ilyenkor az élet,
tőle várunk mindig jól kezdődő évet.
Ő a leghidegebb hónapunk az évben,
ilyenkor bízhatunk egy kis hóesésben.
Újévkor reményt ad, s új kapukat kitár,
reménnyel kecsegtet minket a Január!