2024. június 10., hétfő

Mindjárt vége...

 ... a tanévnek. Megkezdtük az utolsó előtti hetet. 

Jegylezárás, utolsó összefoglalók, ismétlések... Már csak a nyári vakációra tudunk gondolni, a tervekre, az álmokra, amikor: 

"Nincs lecke, óra, kötelesség,

tied a nyár, a nagyvilág;

...

 nem is gondolsz a könyveidre,

felejted a tantárgyakat."

De mielőtt mindez megvalósul, van egy fontos dolgotok! Vissza kell hozni a tanévre kölcsönzött tankönyveket. A jövő héten kedden és szerdán az iskolában közzétett időpontokban várlak benneteket a könyveitekkel. Addig is kitartást, türelmet. Mindjárt vége...


2024. május 30., csütörtök

Itt a június!

 
Június

Nézz csak körül, most dél van és csodát látsz,
az ég derűs, nincs homlokán redő,
utak mentén virágzik mind az ákác,
a csermelynek arany taréja nő
s a fényes levegőbe villogó
jeleket ír egy lustán hősködő
gyémántos testű nagy szitakötő.

                            (Radnóti Miklós)




2024. május 22., szerda

Hőseink ünnepére

„Hősnek nem születünk, hőssé tetteink által leszünk”

 Minden május utolsó vasárnapja a magyar hősök emléknapja, amikor azokra emlékezünk, akiknek tettei hozzájárultak a magyar nemzet és a magyar állam fennmaradásához.

A 2001:LXIII. törvénycikk értelmében „a magyar nemzet soha el nem múló hálája jeléül és a jövő nemzedékek okulására, a hősök dicsőségére minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját a Magyar Hősök Emlékünnepévé nyilvánítja”.

Nekünk, az utódoknak kötelességünk azokra a hősökre – katonákra és egyszerű emberekre -  emlékezni, akik Istenbe vetett hittel küzdöttek a hazájukért, és amelyért akár az életüket is feláldozták.

„Hajtsunk ma fejet halottaink előtt,

Kik fegyverrel védték a magyar földet,

Kik vérüket áldozták érettünk

Az utolsó pillanatig, míg léteztünk,


Még akkor is, mikor minden elveszett!” 



2024. április 30., kedd

Május

 Weöres Sándor: NAPSUGÁR A LEVEGŐBEN



Napsugár a levegőben,
Tündököl a rét,
Kincseit az ifjú tavasz
Bőven önti szét.

Szántogatók dala száll,
Égig evez a madár,
Méz-illatú lebegéssel
Közeleg a nyár.

Fényes idők lelke jár,
Belepezsdül a határ,
Lengjünk, mint a harang nyelve,
Énekelve már! 

2024. április 22., hétfő

Április 22-e

 A Föld napja alkalmából különféle eseményeket rendeznek világszerte, melyekkel felhívják a figyelmet a Föld természeti környezetének megóvására, a további pusztítás elkerülésének fontosságára.  Magyarország 1990 óta vesz részt az immár 175 országra kiterjedő mozgalomban.

Bajban van, s rajta persze mi magunk is, még ha nem vesszük is komolyan a veszélyt. Vékonyodik az ózonréteg, savas esők marják a növényzetet, pusztulnak az erdők, rozsdásodnak a zöld fenyvesek, új területeket hódít a terméketlen sivatag, ivóvizünk, levegőnk szennyezett, mérgezett a talaj, mérgezettek a tavak, folyók, patakok. Beteg a Föld, gyógyítani kell. Kórságok gyötrik az emberek kapzsisága, hányavetisége, a háborúkban elszabadított romboló vegyi anyagok, az ipari melléktermékek, a szertelenül használt növényvédőszerek és egyebek miatt.” (Szakonyi Károly)

A Föld napja mozgalom egyik jelmondata: „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”


A FÖLD NAPJA HIMNUSZA

Hány háború után vagyunk már?

Mégsem ért a vágyunk célt.

Most némítsd el elméd zaját,

Hallgasd hát a Föld dalát.

Mint szent fohász, mit némán súg a szél,

Lágy hangja átölel és újra kél.

Lásd a fényt, ne bántsd, mi érted él!

 Halld a szót, mit föld az ég beszél!

Nézd a bolygót, oly' tiszta kék,

Élj ma úgy, hadd éljen még!

Hány néma csonk az erdők helyén?

S hány mérgezett folyó?

Még megbocsát s új életre kél,

 De több esély nem kapható.

A gyárak, gépek, fémek hangján át,

 Még kell, hogy halld, hogy értsd a Föld dalát!

 Lásd a fényt, ne bántsd, mi érted él!

Halld a szót, mit föld az ég beszél!

Nézd a bolygót, oly' tiszta kék,

 Élj ma úgy, hadd éljen még!

Oly' tiszta kék. Hadd éljen még!

 


2024. április 9., kedd

Andersen kapcsán...

 Április 2-a Andersen születésnapja. E napon a nagy dán meseíró tiszteletére a gyermekkönyveket és a meseírást is ünnepeljük. 

Mivel idén ez a nap a tavaszi szünetre esett, így  kicsit megkéstünk az emlékezéssel. De nem baj, az ünneplés és tisztelgés sosem késő. 

Ebből az alkalomból meseírásra hívlak benneteket! 

Elsősorban a 3-6. osztályoshoz szól a felhívás, de minden bátor vállalkozónak örülök, legyen az akár másodikos, akár nyolcadikos.

A feladat: egy megkezdett mese folytatása, megírása.

Lehet egyéni munka, de össze is dolgozhattok ketten-hárman. 

Terjedelmi korlát nincs, a mese hossza rajtatok múlik. 

A meseszöveget és a részletes tudnivalókat a könyvtárban kapjátok meg. 

A kész meséket április 22-éig várom szintén a könyvtárban.

2024. március 25., hétfő

Húsvét előtt

 Kosztolányi Dezső: Húsvét

 
Már kék selyembe pompázik az égbolt,          tócsákba fürdenek alant a fák,
a földön itt-ott van csak még fehér folt,
a légen édes szellő szárnyal át.

Pöttön fiúcskák nagyhasú üvegbe
viszik a zavaros szagos vizet,
a lány piros tojást tesz el merengve,
a boltokat emberraj tölti meg.

S míg zúg a kedv s a víg kacaj kitör,
megrészegül az illaton a föld,                                                           
s tavasz-ruhát kéjes mámorban ölt –

kelet felől egy sírnak mélyiből,                     

elrúgva a követ, fényes sebekkel
száll, száll magasba, föl az isten-ember.

2024. március 18., hétfő

Itt a tavasz

Weöres Sándor: Tavaszköszöntő

Sándor napján megszakad a tél,
József napján eltűnik a szél,
Zsákban Benedek hoz majd meleget,
Nincs több fázás, boldog, aki él.


Már közhírré szétdoboltatik,
Minden kislány férjhez adatik,
Szőkék legelébb, aztán feketék,
Végül barnák és a maradék.

“Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget.” – azaz március 18-a, 19-e és 21-e a tavaszhozó napok, ekkortól  már biztosan itt a tavasz. 

Egy másik népi bölcsesség szerint Sándor, József, Benedek zsákkal hozza a meleget, szekérrel a hideget. 

Vannak olyan vidékek, ahol kizárólag március 21-re jósolják a tavasz érkezését: “Benedek, jönnek a jó melegek.” Mivel ez a nap a csillagászati tavasz kezdőnapja is egyben, bízzunk benne, hogy meghozza a várva várt igazi tavaszi időt.






2024. február 28., szerda

Márciusra

Március



Lúdbőrzik nézd a tócsa, vad,
vidám, kamaszfiús
szellőkkel jár a fák alatt
s zajong a március.
A fázós rügy nem bujt ki még,
hálót se sző a pók,
de futnak már a kiscsibék,
sárgás aranygolyók.   (RadnótiMiklós)



 

2024. február 20., kedd

Tavaszváró

 Zelk Zoltán: Hóvirágok, ibolyák

"Jó reggelt, Nap, ég,
hegyek, aludtunk egy éven át..
"Így köszönnek a kibújó
hóvirágok, ibolyák.

"Jó reggelt, szél, fellegek,
jó reggelt, te szép világ!"
Bólogat a kék ibolya,
nevetgél a hóvirág.

"Jó reggelt, fa, kis bogár,
mikor hajt rügyet az ág?
Mikor lesz az ágon levél,
levelek közt száz virág?"

"Jó reggelt, virágszedők,
Örül, aki minket lát..."
Jő a tavasz, hirdetik a
Hóvirágok, ibolyák.


2024. február 6., kedd

Január, február, itt a nyár!

A közmondás szerint csak a tél múljon el februárral, utána már jön a jó idő. 


A februári időt azért hívják februárnak, mivel a fabruare latin szó annyit tesz, mint megszentelni, megtisztítani.  A február már az antik Rómában is a decemberi, januári vígságra következő testi-lelki purgálás idejének számított. 

Keresztény időkben a február a böjt első hava lett, mivel a nagyböjt kezdete rendszerint ebbe a hónapba esik. Erre utal a hónap régi magyar neve: Böjtelő hava. Az egyházi kalendáriumban a februári vasárnapok már a húsvétra néznek. Vége a karácsonyi ünnepkörnek. 

Februárban már nagyon várjuk a tavaszt, a jó időt. Éppen ezért a februári időszakhoz tartoznak a  téltemetés szokásai, melyek mind a tél elűzését jelképezik. A telet leváltó tavasz küzdelmét jelmezekbe bújt emberek játsszák el. A végeredmény minden esetben a tavasz győzelme a tél felett. A közismert mohácsi busójárás célja is a téltemetés, a télűzés: az emberek ijesztő ruhákba bújva azt remélik, hogy a tél megijed tőlük, és elszalad.

 



"Durva zsarnok, jégszívű tél,
Készülj… készülj, a halálra!
Jármodat megunta a föld,
És ledobja valahára;
Szabadság lesz! ím, az ég is
Ideszegődött a földhöz,
Fegyvertárából, a napbul,
Tűznyilakkal rád lövöldöz."  (Petőfi: A tél halála, részlet)


2024. január 30., kedd

Itt a farsang, áll a bál...



 A farsang évenként ismétlődő, rövidebb-hosszabb ideig tartó időszak, amelyet évszázadok óta az evés, ivás, lakodalmak, disznótorok, jelmezes felvonulások jellemeznek. 

   A farsang vízkereszttől a - húsvétot megelőző negyven napos nagyböjt kezdetéig -, hamvazószerdáig tart. A farsang hosszú is lehet és rövid is, attól függően, hogy mikor van húsvétvasárnap. Ettől a naptól kell visszaszámítani negyven napot, s így állapítható meg a nagyböjt időszakának kezdete, hamvazószerda.

   A farsang a tavaszvárás ősi örömünnepe. A nagy evésekkel, ivásokkal a természetet is hasonló bőségre kívánták késztetni. A magyar farsangi szokások a középkorban honosodtak meg. 
   A farsang német eredetű szó, mely magyar elnevezésként a 15. században tűnt fel. A farsang három utolsó napjához kapcsolódott a legtöbb szokás: farsangvasárnaphoz, farsang hétfőhöz és húshagyókeddhez. A farsang utolsó napját jelölő húshagyó elnevezés a böjt, a böjti étkezés kezdetét jelenti.
   A farsang jellegzetes étele a fánk, amelynek mágikus erőt tulajdonítottak, pl. a Szerémségben azért sütötték, hogy a vihar ne vigye el a háztetőt. Ugyancsak kedvelt étel ilyenkor a rétes, pl. a Bács megyei Topolyán szerencsét hoz, ha jól nyúlik. Általában a sok étel fogyasztásától a következő év bőségét remélték.

   Farsangkor három napos táncmulatságot rendeztek, melynek leggyakrabban a kocsma volt a színtere. A legények sorra járták a lányos házakat, hívogatták a lányokat és a táncköltségre, a muzsikusok megfizetésére adományokat gyűjtöttek. Farsangkor nemcsak a legények és a lányok rendeztek táncmulatságokat, hanem a házasemberek, a különféle céhek, az ipartestületek, az asszonyok, sőt a gyerekek is. A házasemberek batyusbálja, kosarasbálja nevében jelzi, hogy a tánc mellett fontos szerepe van ilyenkor az evésnek és az ivásnak is. Sokfelé szokás volt, hogy az asszonyok külön mulatságot rendeztek farsangkor. 
   A farsangi báloknak elsősorban a párválasztásban volt nagy szerepük. Az udvarlás, párválasztás, lakodalmak legfőbb ideje a hagyományos paraszti életben a farsang időszaka volt. Éppen ezért a farsang adott alkalmat arra is, hogy tréfásan vagy durván figyelmeztessék azokat, akik még nem mentek férjhez. 












A szöveg forrása: https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/neprajz-unnepek-es-nepszokasok/farsang/farsangi-nepszokasok





2024. január 23., kedd

Múló január



Radnóti Miklós verseiből 

"Az olvadt hó beroskad
és szertesündörög,
kondérok gőzölögnek,
mint bíbor sülttökök.
A jégcsap egyre nyúlik,
a csöppje már nehéz,
egy-egy kis tócsa pattan
s szelíden égrenéz."



Hóbafagyott levelet
kaparász dideregve a szellő.
Duzzadt, mint tele zsák:
hóval telik újra a felhő.
Nincsen csillag, a fák
feketéllő törzse hatalmas.
Megfagy az őz nyoma is.
Készül le a völgybe a farkas.





Későn kel a nap, teli van még
csordúltig az ég sűrü sötéttel.
Oly feketén teli még,
szinte lecseppen.
Roppan a jégen a hajnal
lépte a szürke hidegben.

2024. január 15., hétfő

Január

Aranyosi Ervin: Január

Ebben az évben is ez az első hónap,
sosem áll a sorban, a legutolsónak.
Új év születése a születésnapja,
mindig ő az első, s ez hidegen hagyja!
Harmincegy napot él rövid életében,
ám újra születik minden egyes évben.
Nevét a kapukról, átjárókról kapta,
ünnepléssel indul el az Istenadta!
Lassan alakulgat ilyenkor az élet,
tőle várunk mindig jól kezdődő évet.
Ő a leghidegebb hónapunk az évben,
ilyenkor bízhatunk egy kis hóesésben.
Újévkor reményt ad, s új kapukat kitár,
reménnyel kecsegtet minket a Január!