Húsvét előtt

 Kosztolányi Dezső: Húsvét

 

Már kék selyembe pompázik az égbolt,          tócsákba fürdenek alant a fák,
a földön itt-ott van csak még fehér folt,
a légen édes szellő szárnyal át.

Pöttön fiúcskák nagyhasú üvegbe
viszik a zavaros szagos vizet,
a lány piros tojást tesz el merengve,
a boltokat emberraj tölti meg.

S míg zúg a kedv s a víg kacaj kitör,
megrészegül az illaton a föld,                                                           
s tavasz-ruhát kéjes mámorban ölt –

kelet felől egy sírnak mélyiből,                     

elrúgva a követ, fényes sebekkel
száll, száll magasba, föl az isten-ember.