1902. május 19-én, Párizsban egyezményt kötöttek az európai államok a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a madarak és fák napját, amelyet az 1906. évi I. törvénycikk szabályozott. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletben írta elő: évente egy napot a népiskolákban a tanító arra szenteljen, hogy a tanulókkal a hasznos madaraknak és azok védelmének jelentőségét megismertesse. A törvény a magyar erdők, mezők dalos madarainak és a fáknak megvédelmezését kívánta elérni akkor, "amikor a fogékony gyermeklelket a madarak és fák szeretete felé igyekezett gyöngéden hajlítani”.
Álljon itt egy részlet Márai Sándor A nagy erdőkről és a fenyőkről című írásából.
Az erdőkben van valami megrendítő, különösen a fenyőerdőkben. Nemcsak sötét
és következetes hallgatásuk rendít meg, mély árnyaik, templomi fenségük és
áhítatos magatartásuk. Megrendítő az élet akarata, mellyel egy nagy erdő
kifejezi a világerőket. Gondoljuk csak el, miféle erők és szándékok építették
az ötvenméteres fenyők százezreit! Mit pazarolt el a természet magvakban,
porzókban, bibékben, kísérletekben, napsütésben, esőben, széljárásban, míg egy
ilyen erdő felépült! S milyen céltudatos és néma ez a létezés, mely semmi
egyebet nem akar, csak lenni, csak felnőni és évszázadokon át megmaradni,
teljesen kifejezve önmagát, lélegezve, felelve a világnak s ugyanakkor nem tör
senki és semmi ellen, otthont és életet ad élőlények milliárdjainak. Milyen
nagy és bölcs közösség ez az ötvenezer holdas fenyőerdő. Mint az ősapák, úgy
őrködnek az élet fölött a fenyők. Egyszerre felelnek hatalmas törzsükkel a
földnek és az égnek. Amikor csak teheted, menj az erdőbe.
forrás: https://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/a_madarak_es_fak_napja
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése