A gyerekkönyvek ünnepe

 1967 óta április 2-a  a GYERMEKKÖNYVEK NEMZETKÖZI NAPJA, hiszen ez a nap Hans Christian Andersen dán meseíró születésnapja. 

A hagyományainkhoz hűen idén is megemlékezünk a nagy mesélő születésnapjáról. Könyvtárunkban papírszínházi előadás és meserejtvény várja az alsós osztályokat az április másodikát követő héten.

1848. március 15-e

 "Hívatlanul is megjössz minden évben,

Szép március, bilincs-oldó tavasz!"

Március

 Március

Lúdbőrzik nézd a tócsa, vad,
vidám, kamaszfiús
szellőkkel jár a fák alatt
s zajong a március.
A fázós rügy nem bujt ki még,
hálót se sző a pók,
de futnak már a kiscsibék,
sárgás aranygolyók.

          (Radnóti Miklós: Naptár)

Tavaszváró örömünnep, a farsang

 A farsangi időszak vízkereszt napjától a húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt kezdetéig, hamvazószerdáig tart. 

A farsangi népszokások a középkorban honosodtak meg: a jelmezes felvonulások, táncmulatságok, bőséges lakomák. A farsang jellegzetes étele a fánk, amelynek mágikus erőt tulajdonítottak.

 Az időszak nem múlhat el jelmezes, álarcos alakoskodás nélkül. A kifestett, jelmezbe öltözött és fejére maszkot húzó, éneklő, táncoló és tréfálkozó menetet zenészek kísérik. A sokaság végül elégeti a telet jelképező rongyból, szalmából készült kiszebábot.

Magyarországon a legismertebb farsangi esemény a mohácsi busójárás.
A legenda szerint a török időkben az őslakos sokácok megelégelték a rabigát, ezért ijesztő álarcokat öltöttek, hangos kerepeléssel és kolompolással kísérve kizavarták a törököket Mohácsról.
A busó öltözet ma is pontosan olyan, mint régen: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, színes, színes gyapjúharisnya és bocskor. A bundát derékszíjjal vagy marhakötéllel fogják össze a derekukon, erre akasztják a nagy marhakolompot. A legfontosabb kellék azonban a faragott, állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.

A világ egyik leghíresebb farsangi eseménye a Velencei karnevál a maga jellegzetes álarcaival és jelmezeivel.

A magyar kultúra ünnepe

  Már 35. éve, 1989 óta ünnepeljük január 22-én a magyar kultúrát annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását.

"Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye a nemzeti összetartozás egyik fontos sarokköve, a több mint ezeréves magyar államiság nemzeti jelképe."  (idézet az ünneppé nyilvánító határozat szövegéből) 

A megemlékezések jó alkalmat nyújtanak arra, hogy nagyobb figyelemmel forduljunk évezredes hagyományaink felé, és az új generációkra hagyományozzuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeket.

Az emléknapon számtalan kulturális rendezvényt: kiállításokat és koncerteket szerveznek, könyvbemutatókat, irodalmi esteket és színházi előadásokat tartanak. 

Ezen a napon adják át a magyar kultúrával és oktatással, valamint a pedagógiai munkával kapcsolatos díjakat: az Apáczai Csere János-díjat, a Brunszvik Teréz-díjat, az Éltes Mátyás-díjat, a Karácsony Sándor-díjat, a Kiss Árpád-díjat, a Németh László-díjat, valamint Szent-Györgyi Albert-díjat.

 

Petőfi 200

Kétszáz éve Kiskőrösön született Petőfi Sándor, a magyar költészet egyik legnagyobb alakja.

Petrovics Sándor néven látta meg a napvilágot az 1822-23-as év fordulóján, szilveszterkor, de születésnapját 1823. január 1-re jegyezték be. 

A költő csak 26 évet élt, munkássága mégis világirodalmi rangúvá vált. Közel ezer verset írt, amelyből mintegy nyolcszázötven maradt fenn az utókorra. Átlagosan három naponta vetett papírra egy verset.

Legismertebb művét, a  János vitézt mindössze hat nap és hat éjszaka alatt írta meg.

Műveit számtalan  nyelvre lefordították.  Több költeménye olyan népszerű volt, hogy már életében megzenésítették.

   Petőfi ismertségét mutatja, hogy Kínában két szobrot is állítottak a tiszteletére – 2003-ban Pekingben, 2007-ben Sanghajban –, költészete tananyag a kínai középiskolákban.

Ő az a költő, akinek pontosan ismerjük a mindennapjait, hiszen élete nyomon követhető versei alapján, de részletesen dokumentálta naplójában is.

A 2023-as év Petőfi emlékének megőrzését szolgálja, tisztelgést a költő és a forradalmár előtt. Iskolánkban januártól áprilisig tartó programsorozatot szervezünk, hogy méltóképp emlékezzünk nagy költőnkre. 

 

Köszöntő

 Weöres Sándor: Újévi köszöntő

Pulyka melle, malac körme
liba lába, csőre –
Mit kívánjak mindnyájunknak
az új esztendőre?

Tiszta ötös bizonyítványt,
tiszta nyakat, mancsot
nyárra labdát, fürdőruhát,
télre jó bakancsot.

Tavaszra sok rigófüttyöt,
hóvirág harangját,
őszre fehér új kenyeret,
diót, szőlőt, almát.

A fiúknak pléh harisnyát,
ördögbőr nadrágot,
a lányoknak tűt és cérnát,
ha mégis kivásott.

Hétköznapra erőt, munkát,
ünnepre parádét,
kéményfüstben disznósonkát,
zsebbe csokoládét.

Trombitázó, harsonázó,
gurgulázó gégét,
vedd az éneket a szádba,
ne ceruza végét.

Teljék be a kívánságunk,
mint vízzel a teknő,
mint negyvennyolc kecske lába
százkilencvenkettő.