Koratavasz
trágyakupac gőzölt kinn a havas rögökön.
Aztán kis patakunk megduzzadt izma ropogva
törte a félaraszos, káka-szakállu jeget.
Hálisten, ma tavasz van! Szinte zenélnek a színek:
nagy-dob mind a fatörzs, harsona mind a virág,
zongora a friss fű, hegedű a szelíg-rügyü ág és
versenyüket roppant orgonaként a piros
és aranyos-sipu Nap megkezdi-bevégzi naponta.
Nézd, hogyan öltözik át nászra a szűz szerelem!
S jelmezbál van az égen is: embereket figurázó
lassu gomolyfelhők mérik a kék levegőt.
(Weöres Sándor: Dunántúli képek)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése