Január 22-e a magyar kultúra napja annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását.
„Ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is”- mondta az ünnepet kezdeményező Fasang Árpád zongoraművész.
Ezen a napon a magyarság az egész világon megemlékezik a magyar kultúra értékeiről. Kiállításokat, koncerteket, könyvbemutatókat, irodalmi esteket és előadásokat tartanak. E napon rendezik az Együtt szaval a nemzet című programot is.
Néhány érdekesség a Himnuszról
Kölcsey műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a református magyarságé a Tebenned bíztunk, elejétől fogva (90. Zsoltár) volt. A 19. század elején ugyanis hivatalos eseményeken az osztrák császári himnuszt játszották, de mellette, mint a magyarság kifejezője gyakran felhangzott a Rákóczi-induló is.
Erkel Ferenc 1844-ben zenésítette meg. Az első nyilvános, szabadtéri előadására 1844. augusztus 10-én került sor a Széchenyi nevét viselő gőzhajó avatásán.
A magyar himnuszt eddig mintegy harminc nyelvre fordították le.
Állítólag az ötvenes években Rákosi Mátyás Illyés Gyulával szeretett volna új nemzeti verset íratni, de a költő nem vállalta a feladatot. A pártfőtitkár Kodályt is győzködte, de a zeneszerző válasza erre annyi volt: „Minek új? Jó nekünk a régi himnusz.” Ezzel a kérdés lekerült a napirendről.
A jelenlegi magyar útlevelekben kétféleképpen is megjelenik a himnusz: a műanyag adatlapon dombornyomással látható a kézirat szövegének részlete, az útlevél lapjain pedig UV-fény alatt látszanak a zenemű kottái.
2006. május 7-én avatták fel Budakeszin a Himnusz szobrát. V. Majzik Mária kilenc méter hosszú, négy és fél méter magas alkotása egy kör sugarai mentén jeleníti meg a vers sorait, melynek közepén egy kétméteres, bronzból készült Isten-alak látható. A szobor hét ívből álló szerkezetében hétszer három bronzharang szólaltatja meg az ünnepeken Erkel Ferenc művét.
Ugyan 1903-ban az Országgyűlés elismerte a magyar himnusznak a hivatalosságát, amikor elfogadott egy két paragrafusból álló törvényjavaslatot, „az egységes magyar nemzet himnuszáról”. Ezt a törvényjavaslatot azonban I. Ferenc József magyar király nem szentesítette, így hatályba sem lépett. A Magyar Köztársaság alkotmányába csak 1989-ben került hivatalosan.
