Petőfi ünnepére...

Csukás István

1936-2020

A tavasz

"Olvadás szele indul,
rögöt eső puhít,
éber nap le-lepillant,                       
a síkon friss fű ütközik,
friss levél borít sövényeket,
rügy, mag és gyökér
nedve buzog s a hajtás fényre ér,
ösvény kócos virága nyit,
madár dalol és párt kerít.

A tavasznál nincsen nagyobb,
mikor az élet felragyog..."
(C. G. Rossetti, Tótfalusi István fordítása)

Valentin-napra...

Goethe: A kedves közelléte                               

Rád gondolok, ha nap fényét füröszti
    a tengerár;
rád gondolok, forrás vizét ha festi
    a holdsugár.
Téged látlak, ha szél porozza távol
    az utakat;
s éjjel, ha ing a kis palló a vándor
    lába alatt.
Téged hallak, ha tompán zúg a hullám
    és partra döng;
a ligetben ha néma csend borul rám,
    téged köszönt.
Lelkünk egymástól bármi messze válva
    összetalál.
A nap lemegy, csillag gyúl nemsokára.
    Ó, jössz-e már?

                                                                                       
Juhász Gyula: Szerelem?
       Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon,

Elrévedezni némely szavadon,
Mint alkonyég felhőjén, mely ragyog
És rajta túl derengő csillagok.
 

Én nem tudom, mi ez, de édes ez,
Egy pillantásod hogyha megkeres,
Mint napsugár ha villan a tetőn,
Holott borongón már az este jön.
 

Én nem tudom, mi ez, de érezem,
Hogy megszépült megint az életem,
Szavaid selyme szíven símogat,
Mint márciusi szél a sírokat!
 

                                                                        

Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon,
Fájása édes, hadd fájjon, hagyom.
Ha balgaság, ha tévedés, legyen,
Ha szerelem, bocsásd ezt meg nekem!

Buda Ferenc: Ne rejtőzz el...

Ne rejtőzz el, úgyis látlak!
Rádcsukom a szempillámat.
Benn zörömbölsz a szívemben,
s elsimulsz a tenyeremben,
s elsimulsz az arcom bőrén,
mint vadvizen a verőfény.

Nagyon jó vagy, jó meleg vagy,
nagyon jó így, hogy velem vagy.
Mindenekben megtalállak,
s öröm markol meg, ha látlak.
Nézz rám, szólok a szemednek,
ne fuss el, nagyon szeretlek!

"A magyar erdők halk szavú krónikása"

 120 éve, 1900. január 25-én született Fekete István

   A mezőgazdászként végzett író 1936-ban, egy pályázatra írta első regényét, A koppányi aga testamentumát, amellyel első díjat nyert. A  török hódoltsági időket idéző ifjúsági regényből film is készült. 
   Legnépszerűbb műve, a Tüskevár két fővárosi fiúról szól, akik a Kis-Balatonnál töltik a nyári vakációt, ahol az átélt kalandok során rengeteg tapasztalatot szereznek, és megismerkednek az igazi természettel. A regény 1960-ban József Attila-díjat kapott, majd 1967-ben filmre vitték.
A regény és folytatása, a Téli berek, valamint a kisebb gyerekek közt népszerű Vuk is felkerült a 100 legolvasottabb magyar regény közé.
   "A magyar irodalom remeke, a Tüskevár úgy születhetett meg, hogy szerzője nem csupán tehetséges író volt, hanem a természet avatott ismerője is.Így teremthette újra könyvében azt az elveszettnek hitt harmóniát az ember és a természet között, amelyet tökéletesen megélni és átérezni talán csak a természeti népek tudtak. " (Részlet a mű fülszövegéből. Fekete István (2007): Tüskevár. Budapest, Móra Kiadó)
   Legismertebb állattörténetei: a Kele, a Lutra, A Bogáncs, a Csí, a Hú szereplői valódi állatok, nem állatmesei figurák. Megmaradnak eredeti állati mivoltukban, ugyanakkor nagyon szerethetők. Az író mélyen és alaposan ismerte állathőseit, így történetükből többet (és élvezetesen) tanulhatunk, mint a tankönyvekből.
   Élete utolsó éveiben írta meg - végül befejezetlenül maradt - önéletrajzi művét, a Ballagó időt. A regényben örök emléket állít boldog gyermekkora helyszínének, a Somogy megyei Göllének.
  
 Emlékezzünk Fekete Istvánra. Olvassuk műveit.

Január

Későn kel a nap, teli van még
csordúltig az ég sűrü sötéttel.
Oly feketén teli még,
szinte lecseppen.
Roppan a jégen a hajnal
lépte a szürke hidegben.

(Radnóti Miklós: Naptár)

ADJON ISTEN MINDEN JÓT

Adjon Isten minden jót
Ez új esztendőben:
Jobb üdőt, mint tavaly volt,
Ez új esztendőben;
Jó tavaszt, őszt, telet, nyárt,
Jó termést és jó vásárt
Ez új esztendőben;

Adjon Isten minden jót
Ez új esztendőben:
Zsíros esőt, kövér hót,
Ez új esztendőben;
Bő aratást, szüretet,
Egészséget, jó kedvet
Ez új esztendőben!

Adjon Isten minden jót
Ez új esztendőben:
Drága jó bort, olcsó sót
Ez új esztendőben;
Jó kenyeret, szalonnát
Tizenkét hónapon át
Ez új esztendőben!

Adjon Isten minden jót
Ez új esztendőben:
Vegye el mind a nem jót,
Ez új esztendőben;
Mitől félünk, mentsen meg,
Amit várunk, legyen meg,
Ez új esztendőben!
(Népköltés)