Olvasnivaló

Ezúttal Lois Lowry könyveit ajánlom elolvasásra.

Lois Lowry (eredeti nevén Lois Ann Hammersburg) amerikai írónő, aki elsősorban gyermekkönyveket ír. Kétszer nyerte el a Newbery Medal irodalmi díjat, először Számláld meg a csillagokat, majd nem sokkal később Az emlékek őre című regényeivel. Első önéletrajzi ihletésű regénye a Nyáron történt 1977-ben jelent meg. Regényeinek alapvető témája az emberi kapcsolatok fontossága. Az írónő jelenleg a Massachusetts állambeli Cambridge-ben él, négy gyermek édesanyja, nagymama. (forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Lois_Lowry)


Az emlékek őre
A 12 éves Jonas olyan világban él, melyben nincs igazságtalanság, éhezés, erőszak, nincsenek kábítószerek, a családok életében is teljes a harmónia. Ezt a tökéletesnek tűnő társadalmat a bölcsek tanácsa vezeti. Ők azok is, akik a tizenkettedik életévüket betöltött fiúk és lányok egész életre szóló pályáját kijelölik, egy évente megrendezett ceremónián. Történetünk hősét valami egészen egyedi feladatra tartják alkalmasnak. Miközben egy különös öregember felkészíti őt hivatása betöltésére, Jonas előtt feltárul, milyen titkok lapulnak az őt körülvevő világ békéje mögött. A fiú vakmerő tettre szánja el magát.

Számláld meg a csillagokat
Nos, bátor vagy-e kicsi lány? - kérdi Henrik bácsi 10 éves unokahúgát. 1943-at írunk. Annemarie Johansen élete sajátos elegye a hétköznapi otthoni és iskolai életnek, az élelmiszerhiánynak és a náci katonák állandó jelenlétének. A bátorságról a kislány úgy gondolja, az a mesebeli páncélos lovagok erénye, az ő életében nem sok szerepe lehet. Amikor a német megszállók elkezdik a dániai zsidók összegyűjtését, Johansenék befogadják Annemarie legjobb barátnőjét, Ellen Rosent, s ettől kezdve a külvilág felé ő is a család tagja lesz. Ellennek és Annemarienak nagy lélekjelenlétre van szüksége, amikor a késő éjszaka a házba érkező náci tiszt az iránt érdeklődik, miért nem szőke Ellen is, mint a testvérei. A könyv olvasói - a főhős kislány nézőpontjából -megismerik a dániai ellenállást, azt a bravúrt, ahogyan csaknem a teljes zsidó lakosságot - mintegy 7000 embert - csónakokon, kis hajókon átmenekítik Svédországba. Lois Lowry története arra emlékeztet, hogy a háború és a terror idején is létezhet büszkeség és emberi tartás. 
(forrás: bookline.hu)