Reménytelen időben,
márciusi esőben,
zenebona támadt Pesten,
Magyarország szívében.
A Múzeum terére,
fütyülve az esőre,
tódul a nép, árad a nép, -
Petőfi a vezére.
Áll a lépcsőn Petőfi:
Pest utcáit betölti
bátor hangja: Talpra, magyar! -
egész hazát betölti.
Szól Petőfi: Esküszünk!
Zúg az ország: Esküszünk!
Rabok tovább, rabok tovább,
rabok tovább nem leszünk!
Fegyvert fog a szegény nép:
ragyog újra reménység!
fogunk élni embermódra, -
Bécsben, Budán megértsék!
Zöldülnek már a nyárfák:
háromszínű kokárdák,
piros tollak virítanak, -
tavasz készül, szabadság. (Csanádi Imre)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése